Emberi értelem-keresd a logikát

Az emberek néha nagyon furcsák és behatárolhatatlanok.. Mindenfélét kitalálnak rólad, elképzelik azt hogy te milyen lehetsz és különböző tulajdonságokat aggatnak rád, mielőtt ténylegesen megismernének, érdeklődnének felőled... Nem szeretem az előítéletességet, sem azt, hogy az embernek megakarják mondani/szabni, hogy neki mi a jó, hogyan kellene élnie az életét. Minden ember egyéniség, egyéni gondolatokkal, érzelmekkel, tapasztalatokkal, ami így van jól, hiszen ezektől lesz az, aki. Nem értem miért kell valakit lenézni mondjuk azért, mert nem viszi túlzásba az alkoholizálást, a bulizást, megvárja a megfelelő személyt maga mellé így nem áll le minden jött-menttel, szeret néha cosplay-be bújni és jól éreznie magát. Igen, most saját tapasztalatokat sorolok, amik nekem szúrtak szemet az elmúlt időszakban. Tudom, az ellenségeskedést és a negatív gondolatokat nem szabad felvenni, nem szabad az ilyen emberek szintjére lealacsonyodni, de mégis nehéz úgy élni, hogyha ezek némelyikét majdnemhogy napi szinten a fejedhez vágják. 

Mindenesetre tisztában vagyok az értékeimmel, azzal, hogy számomra mi a jó és hogy mit várok el másoktól. Ha hibázok is vagy rossz útra lépnék, az legyen az én gondom, néha mindenkinek el kell egy kicsit "vesznie", hogy aztán újra folytathassa az eddigi kitaposott ösvényét. Ki kell tartanunk a magunkba vetett hitben, olyan emberekkel kell körbevennünk magunkat, akik szeretnek, támogatnak és előrébb visznek, a hátráltatóktól pedig minél gyorsabban meg kell szabadulni.

Mindemellett hiszem azt, hogy az ilyen áskálódó emberek visszakapják ezt a rossz indulatot az élettől, de kamatostul. 

Inspirations

Annyira gyönyörű ez a kép...Szinte elképzelem magam ahogy fekszek egy stégen és csak bámulom a tájat órákon át.

Totoro csendélet :D Annyira jópofa és megmosolyogtató :)

Ez a kép illetve maga a szobarészlet nagyon egyszerű, de mégis annyira letisztult, elegáns, hogy jó ránézni. Amolyan vintage stílusú.

Kiskorom óta imádom a különféle köveket, kristályokat, kagylókat, egy időben megszállottan gyűjtöttem őket. Kristályokból csak rózsakvarcom és ametisztem van de szívesen elfogadnék még többet is, akár ékszer gyanánt is :)

Ez az állítás nagyon ütős, abszolút egyet értek vele.

 

Ebbe a lolita ruhába én egyenesen beleszerettem, annyira gyönyörű és részletgazdag és a csokoládés print miatt hihetetlenül guszta is.. ♥

Igaz, különösen nálunk, lányoknál.

Ha csak ránézek a képre, elkap a tériszony, de valami elképesztő látvány!

Változtatások

Véleményen szerint minden ember életében eljönnek azok a szakaszok, amikor úgy érzi, változásra, változtatásokra van szüksége. Megrekedt egy bizonyos szinten, nem érzi jól magát abban a közegben, ahol jelenleg tartózkodik és úgy érzi, lépnie kell. Jelenleg én is így érzem magam, viszont nekem nem a környezetemen kell változtatnom, hanem önmagamon. A hozzáállásomon, a gondolkozásmódomon. 

Sosem voltam egy igazán magabiztos, hangos lány, mindig is voltak félelmeim és lesznek is, viszont az elmúlt időszakban ezek annyira felülkerekedtek rajtam, hogy néha a mindennapos életem zavartalan működését akadályozzák. Régebben nem okozott gondot idegenek megszólítása, velük való beszélgetése, vagy csak felállni az osztályban és elmondani egy verset, esetleg felelni egy anyagból. Most viszont rettegek ettől, elkezdek hebegni-habogni. Korábban is volt lámpalázam de mostanában jobban előjön és ez sokszor nagyon kellemetlen tud lenni. A gond az, hogy beismerem a félelmeimet és a hibáimat (habár azt mondják ez már félsiker) de úgy érzem, egyedül kevés vagyok a változtatásra, pedig minden dolog agyban dől el. El kéne magammal hitetni, hogy nem vagyok kevesebb senkitől sem, ugyanúgy képes vagyok bármire, amit elhatározok és megküzdök érte, mint bárki más. Mindenki megérdemli a boldog és teljes életet.

Mondhatni sokszor csinálok bolhából elefántot. Mindent túlragozok, túlkomplikálok, sokat agyalok és mindenen kalkulálok. Néha csak hagyni kéne hogy az idő és maga az élet elrendezze a dolgokat és had folyjon a maga kis sodrában. Azt mondják, hogy amin nem tudsz változtatni, azon felesleges aggódni, amin pedig lehet, azt a lehető legjobban kell megoldani. 

Ami még rosszabb, hogy a félelmeink, gátlásaink, a görcsök, amiket magunkban szorongatunk, rányomhatják a bélyeget a napi hangulatunkra, emiatt szomorúnak, elnyomottnak érezhetjük magunkat, amit persze senki sem szeretne. Igazából nem is értem miért lettem ennyire félős, hiszen alapjában véve jó életem van, szerető család vesz körül, vannak barátaim. Viszont ha már eljutottam idáig, innen már csak felfelé vezethet az út. Célom az, hogy egy magabiztosabb, határozottabb, merészebb lány legyek, ami nem fél az elé gördülő akadályoktól és sikeresen túljut a félelmein. Legfőképpen szóbeli érettségire szeretném ezt megvalósítani, hiszen ott fontos a magabiztosság és az, hogy elő tudd magad adni. Szóval van néhány hónapom, remélem sikerrel járok. Önmagunk leküzdése a legnehezebb feladat, de nincs lehetetlen, úgyhogy gyerünk gyerekek, csakis előre!

Paranormális Tag

Sok embernél láttam ezt a TAG bejegyzést illetve Youtube-on is sok ember kitöltötte és valamilyen szinten érdekel ez a téma és érdekesnek találtam a kérdéseket, úgyhogy gondoltam én is kitöltöm.

1. Mi az a film téma, amitől a legjobban félsz? Film példa? 
Számomra a szellemes tematikájú sztorik és filmek a legijesztőbbek, amik akár megtörténhetnek veled is. Például egy belezős, vérengzős filmet nem tudok komolyan venni, addig egy kicsit rejtélyesebb, elvontabb, szellemekkel megspékelt filmnél nagyon tudok parázni, habár túl sokat nem láttam mert nem vagyok nagy horror fan :) 
A Paranormal Activity 3-at illetve a A fekete ruhás nőt láttam, habár az első maradandóbb élmény volt hiszen azt láttam először, moziban, 14 évesen, nagy hangerőn... Szuper volt :'D

2. Mi volt a legijesztőbb paranormális élményed?
Egy barátnőm kisregényt tudna erről írni, én "sajnos" csak egyel szolgálhatok. Egyik este, amikor próbáltam elaludni, azt éreztem, mintha valaki a fal felől hozzá érne a derekamhoz. Igaz, félálomban voltam de még érzékeltem a külvilágot, szóval biztos hogy nem álmodtam. Nagyon megrémültem, sokáig csak ziláltan ültem és pislogtam, hogy mi lehetett ez.

3. Mi volt a legviccesebb paranormális élményed?
 Az asztalom melletti ládámra szoktam a tankönyveim nagy részét pakolni (a fiókomban már nincs hely) és valamelyik nap nagyon egymásra pakoltam őket és sejtettem is hogy le fog egyszer borulni de nem törődtem vele. Később, ahogy zenét hallgattam, hirtelen lezúdultak a földre jó nagy csattanással. Pillanatra megijedtem, de aztán csak nevettem magamon hogy mennyi eszem volt.. :D

4. Mi volt a legijesztőbb rémálmod?
Tyű az az igazság hogy nem igazán volt még kifejezetten rémálmom, plusz az összes álmomat elfelejtem.. Néhány óráig emlékszem rájuk aztán eltűnik mint a kámfor. De valami olyasmire emlékszem, amikor egy társasággal elmentünk valahová és valamiért egyedül maradtam egy ismeretlen helyen és teljesen kétségbe voltam esve és nem tudtam mit csinálni.

5. Félsz a sötétben?
Hogy is mondjam... Este, amikor elalszok, nekem teljes sötétségre van szükségem és egyáltalán nem zavar, de mondjuk ha idegen helyen vagyok és úgy kell puhatolóznom hogy eljussak egyik helyről a másikra, akkor valamiért félelmet kelt.

6. Furcsa szokás a félelem végett?
Ha este egyedül vagyok itthon, a szobámon kívül minimum a nappaliban feloltom a villanyokat, úgy megnyugtatóbb. Illetve a forgós székemet (ami nagyon közel van az ágyamhoz) nem szeretem úgy hagyni, hogy magam felé van fordulva mert attól félek hogy valaki beleül. Egyébként barátnőm is mesélte hogy ő se szereti, plusz mindig telepakolja valamivel (nekem mindig ruhákkal van tele, mert sokszor lusta vagyok elpakolni.. :D)
*Egy kis bónusznak pedig még annyit szeretnék írni, hogy van amikor késő este megyek tusolni, mindenki alszik, sötét van és mondjuk mosom az arcom, lehajolok a csaphoz, néha attól félek, hogy amikor visszaemelem a fejem a tükörhöz, valaki visszanéz rám.. Brr :D

Szerény személyem :D

Sziasztok nyuszifülek!

Az elmúlt időszak viszonylag sűrű volt és hamar eltelt, úgyhogy gondoltam szórok nektek némi információmorzsát. 

Múlthét csütörtökön lezajlott a tablófotózás, ami szerintem elég jól sikerült, habár a legtöbben nem voltak megelégedve a végeredményekkel. Tegnap kaptuk kézbe a nyers fotókat, amik közül ki kell választani azt, amelyik majd a tablóra kerül.

*Az esetleges porszemekért elnézést, néha nem ártana bátyámnak tisztítani a nyomtatót.. :D*
Nekem személy szerint a legalsó, kicsit oldalról nézős a kedvencem, azt gondoltam tablófotónak. Érdekes, hogy anyáéknak az tetszik, ami külön van és teljesen szemből készült. Szerintem azon olyan furcsa a tekintetem vagy nem tudom, nem érzem az igazinak. Mindenesetre sok fotó készült, bőven volt mikből válogatni.
Aznap délelőtt pedig még átéltem életem első vérvételét, ami elég kellemetlen élmény volt számomra. Nagyon izgultam és féltem, elképzelni nem tudtam milyen érzés lesz. Mindenki azzal nyugtatott hogy nem fáj, pici szúrás lesz csak, viszont nekem kellemetlen volt és a végén már nagyon nyomta a cső az érfalamat/vénámat és amikor fel kellett ülni a székbe, majdnem elájultam és le kellett feküdni, aztán a könnyezés is kitört belőlem (hála a stressznek♥) szóval csodálatos volt :D Egy néni velősebb megjegyzésén viszont kicsit kiakadtam; egy ismerős nővel beszélgettem a várakozóban, hogy jaj most vagyok először, kicsit félek stb erre egy néni ezeket hallván hátrafordult, rám nézett, majd olyan igazi flegma, lekezelő hangon megjegyezte:"Chh, majd hozzászokik!" Nos köszönöm de nem szeretnék ebből rendszert csinálni :D

A másik ominózus kérdés pedig az iskolák kiválasztása és a jelentkezés leadása volt. Néhány hónapja elsírtam a bánatom, hogy mennyire kétségbe vagyok esve és igen nehéz szülés volt mire kitaláltam három iskolát, de íme: 

 Az első helyre nem sok esélyt látok és hogy őszinte legyek nem szeretnék 220 km-el arrébb tanulni, viszont Budapesten a diplomát adó fotós iskolák nem jöhettek szóba, ugyanis a BKF-en nincs államilag támogatott forma a Moholy Nagy pedig A Moholy Nagy műv. egyetem... Oda biztos nem vennének fel és ahogy néhány embertől hallottam, az ottani közeg sem az én világom, úgyhogy ezt inkább félretettem. Júniusban lesz alkalmassági vizsga, amire majd szépen lassan megkezdem a felkészülést. Durván 15-20 embert vesznek fel, ami nem sok, viszont úgy voltam vele, hogy megbánnám ha nem próbálom meg.
A japán szak régóta érlelődött bennem és miután voltam nyílt napon is, biztossá vált hogy őt megjelölöm. Nos tőle is félek egy kicsit, hiszen a japán nem egy könnyű nyelv de szeretném megismerni és mélyebbre ásni magam ebben a csodálatos kultúrában, úgyhogy egy remek kihívás lenne a számomra.
Az utolsónál voltak gondok, ugyanis amiket eredetileg szerettem volna, könnyekkel küszködve de el kellett felednem (vagy nagyon magas a ponthatár, vagy a diplomához 2 szakmai nyelvvizsga plusz sok matekos tárgy a követelmény...well fuck it) szóval megbarátkoztam egy anglisztikával, de a Károli helyett inkább Egerbe jelöltem meg, ott kicsit alacsonyabb a ponthatár.

Rengeteg múlik az érettségin és az emelt angolra is szükségem van, úgyhogy remélem nem szúrom el és sikerülni fognak a terveim. Nagyon félek az előttem álló időszaktól, de mint mindenkinek, nekem is meg kell velük birkóznom ezekkel a kihívásokkal.

Életképek #3

Sziasztok! :) Elég régen jelentkeztem, gondoltam írok néhány sort. 
A szünet után rögtön visszaestünk a mókuskerékben és mivel félévzárás előtt a tanárok rájönnek, hogy nincs elég jegyünk, dolgozatot dolgozatra halmoznak. Múlthéten 8 dolgozatot írtam, volt olyan nap amikor 3-ból is írtunk. Sajnos rontottam az idén és elég sok hármasom lesz pedig én arra törekszem, hogy a matekon kívül egy se legyen. Viszont az év végi számít a továbbtanulásban, úgyhogy arra majd jobban gyúrok :)
Természetesen nem tudom elkerülni a továbbtanulás kérdését, hiszen kevesebb mint 1 hónapom van meghozni a végleges döntést. Eddig 2 lehetséges suli van: a kaposvári egyetem fotográfia szaka és a Károli japán szak. Nos, Kaposvártól egy kicsit félek, hiszen egyedül nekivágni a vakvilágba kicsit rémisztő (cirka 270 km innen) illetve nagyon minimális létszámot vesznek fel és egy kátai fotós lányait sem vették fel oda, akik jóformán műteremben nőttek fel.. Viszont én úgy vagyok vele, hogy ha nem próbálom meg, akkor sose tudom hogy mi lett volna ha.. 
A japán szakot meg azért, mert érdekel a kultúra és a nyelv és szívesen beleásnám magam mélyebben. Annyi bibi van a dologban, hogy nyáron kicsit tanulgatnom kéne a nyelvet, mert bár ott az elejétől megtanítják neked, de szuper gyorsasággal vissza is kérik. Viszont lenne olyan ember, aki tudna segíteni, ha igazán szeretném, szóval nem lenne belőle nagy gond.. :) Ezen kívül egy fotós OKJ-t is szeretnék megjelölni de az egy teljesen más történet, máshol és más időpontban kell megjelölni, úgyhogy először a maximális 5 felsőoktatási intézményt kéne eldönteni.. Hú nem lesz egyszerű.
Pénteken voltunk egyet koktélozni, remekül éreztem magam, viszont szombatra sikerült nekem is elkapni ezt a vírusos nyavaját, úgyhogy még most lábadozok ki belőle és szerintem a holnapi napot még passzolom. Remélem minél előbb rendbe jövök :)

Nos nem apróztuk el.. :D Én egy Sex on the beach-et és egy Strawberry colada-t ittam, mindkettő isteni volt :)

Heni barátnőmmel :) ♥

Miután megnéztem a filmet, muszáj volt beszereznem a könyvet. Nem tudom láttátok-e de feltétlenül nézzétek meg, hihetetlen alkotás! Engem a hatása alá kerített és rengeteg csavar van benne.

Rendeltem Ebay-ről egy cuki, fanyelű ecsetkészletet, amik nagyon puhák, könnyű velük dolgozni és jó árban volt, ajánlom mindenkinek :)

 

2014 legjobb pillanatai

Első körben szeretnék minden kedves olvasómnak nagyon boldog, sikerekben, egészségben, élményekben, tapasztalatokban gazdag új évet kívánni! Újévi fogadalmakat eddig szinte mindig tettem, most valahogy nem érzem szükségét, mert az eddigieket sem tartottam be igazán. Természetesen vannak terveim, de azok leginkább önmagam felé irányuló változtatások és törekvések, szóval azokat feleslegesen osztanám meg veletek, mert csak jómagam tudom őket megvalósítani :) Remélem idén sikerrel járok.

Tavaly írtam egy, minden hónapra kiterjedő összefoglalót, most csak a számomra legkedvesebb pillanatokat szeretném rendszerezni, megmutatni nektek:

♥Február végén volt a szalagavatónk, ami a mi iskolánkban a 11-ik évfolyamban a táncokat teszi ki. Keringőztem és osztálytáncban is vettem részt és bár a próbák és a felkészülések nagyon fárasztóak voltak és próbára tették az idegeinket én nagyon élveztem és kellemes emlékként fogom őrizni. 

♥Rendszeres látogatója lettem a MondoCon nevű rendezvénynek, ami nagyon belopta magát a szívembe. Ebben az évben 3 cosplay-t is viselhettem, illetve először viseltem lolita ruhát, ami nagy álmom volt és remélem még újabb darabokkal fog bővülni a repertoárom. A MondoCon-nak köszönhetően új, kedves embereket ismerhettem meg, akikkel most is tartom a kapcsolatot.

♥Néhány év kihagyás után újra boldog macskatulajdonos lehettem, Tigi személyében, aki szerintem egy nagyon szép, különleges macska. Rég volt ilyen igazán bújós, dorombolós macskám, örültem neki hogy megint lehetett egy házi kedvencünk :)

♥Beleszerettem a vörös parókámba és rengetegen mondták hogy milyen jól áll és hogy kipróbálhatnám ezt a színt a valóságban is. Kellett egy jó félév, mire elértük a kívánt színt, de nagyon szeretem a vöröset és nem érdekelnek azok, akik szerint sápaszt, túl mű, ez nem én vagyok... Mert vannak sajnos ilyenek is és hiába hogy szeretem őket, ebben nem tudok velük egyet érteni mert nekem nagyon tetszik :) Kell néha egy kis változtatás.

♥Realizálódott bennem, hogy kik is azok a személyek, akiket barátoknak nevezhetek és akik ténylegesen szeretnek és érdeklik mi van velem. Sajnos volt néhány ember, akikkel elveszítettem a kapcsolatot, de szerencsére lett helyettük néhány új, akiket mostanra nagyon megszerettem.

 ♥Sajnos fotózás szempontjából nem voltam túl termékeny, de kipróbálhattam magam jegyes, kismama és sport fotózásban is, ami mind kihívás volt számomra és szerintem viszonylag jól teljesítettem. :)

 ♥Július végén részt vehettem életem egyik legjobb nyaralásán 4 fantasztikus ember társaságában a festői szépségű Orfűn. Hihetetlenül jól éreztem magam, rengeteget nevettem és mái napig visszavágyódom. Remélem idén lesz ismétlés :)

(Tudom, a képek többségét már láttátok és ez nem azért van mert nem csináltunk, mert lett vagy 1000 kép de szinte mind vállalhatatlan, ökörködős, idióta fejet vágós, amit nem szeretnék itt közzé tenni mert valószínűleg a többiek nem örülnének neki :D Úgyhogy az megmarad köztünk :D)

♥Talán ez nem hírértékű, de számomra érdekes volt hogy kipróbáltam egy-két alkohol tartalmú italt és rájöttem hogy nem is olyan rosszak, pedig eddig nagy anti alkoholista voltam :D Nem azt mondom hogy most hú de sokat iszok, de például a sört és a vodka alapú koktélokat és a breezert kifejezetten megszerettem. 

♥Csináltam én is Instagram fiókot, ami egyébként egy tök jó kis oldal, ahova nyugodtan tölthetsz fel mindenféle kis apróságról is képet, ez azért van. Ráadásul sok szép fotókra, inspirációs oldalakra is bukkantam ezáltal, ami csak szuper lehet :)

Nos, mindent összevetve nem volt ez rossz év, de remélem az idei még jobb lesz! Sok akadály áll előttem, remélem sikerrel veszem majd.