2013. december 30., hétfő

Éves visszatekintő

Először is nagyon boldog újévet szeretnék mindenkinek kívánni, így előre is! :) Erőt, egészséget, boldogságot!

Összességében nem volt ez olyan rossz év, de sok helyen csak ilyen poshadt vízhez tudnám hasonlítani. Kevesebb kiborulásaim voltak, kevesebbszer is sírtam el magam, de még mindig van hova erősödnöm. Félelmeim és idióta fóbiáimat nem sikerült legyőznöm, amiken szeretnék változtatni, hiszen sok kellemetlen pillanatot okoztak nekem. Nyáron volt egy szomorú időszak, amikor Zsófiék elköltöztek Németországba és amikor ezt elmesélte telefonba (meg mikor anya is közölte) elbőgtem magam. Ő nem csak unokatesóm, hanem nagyon jó barátnőm, mindent meg tudunk beszélni és elképzelhetetlennek tartottam, hogy még messzebbre sodor az élet. Aztán csak visszajött, hogy befejezze a középiskolát, úgyhogy azóta már találkoztunk néhányszor :) 

Negatív gondolatokból ennyi elég, koncentráljunk a jókra, hiszen az is volt:

♥Elkezdtem conokra járni, amik által fantasztikus élményeket szereztem.
♥Az őszi conon viseltem életem első cosplay-ét és ezáltal megismertem egy csapat fantasztikus embert, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot. Mindegyikőjük a Fairy Tail c. animéből öltöztek be, ahogy én is.


Újra belelendültem az animenézésbe és elég sokat végignéztem
Mirai Nikki, Chrno Crusade, Fullmetal Alchemist: Broterhood, Kaichou wa maid-sama, Sakurasou no pet na kanojo, illetve elkezdtem a Fairy Tail-t és a Bleach-et :)

♥Elkezdtem csinálgatni az ECDL vizsgákat és eddig 3 sikereset tettem.

♥Kipróbáltam 3 új számítógépes játékot, amik nagyon tetszenek :D 
Amnesia: The Dark Descent, Vindictus és a LOL



♥47 követőm lett a blogon és kialakult egy olvasóközönség, ami nagy örömmel tölt el, úgyhogy nagyon köszönöm nektek! :)


♥Sikerült megtalálnom azt a frufru és hajformát, ami tetszik
Végre rátaláltam a helyemre az osztályon belül és tudom hogy kik azok, akiket barátoknak hívhatok és szívesen látják a társaságom.

♥Egész sokat fotóztam és vettünk egy tükörreflexes gépet, amivel egy álmom vált valóra

Csináltam tumblr fiókot és szerelmese lettem az oldalnak

♥Megismertem bátyám barátnőjét, akivel jóba lettem :)

 
 Karácsonyi fényeket csodáltunk




2013. december 28., szombat

Fényáradat

Késő délután elmentünk Jászberénybe a főtérhez anyáékkal és két barátnőmmel, ugyanis gyönyörűen ki volt világítva és nagyon hangulatos volt. Különös érzés volt a hatalmas fák alatt sétálgatni, miközben amerre néztél, mindenhol égősorok úsztak. Leginkább bokeh képeket készítettem, legalábbis próbálkoztam. Nagy örömömre lett azért egy-két elfogadható kép.


2013. december 24., kedd

Karácsony napjára

Szeretnék mindenkinek nagyon boldog, békés karácsonyt kívánni! :) Egyetek sok süteményt, pihenjetek, nézzetek sok karácsonyi filmet és mosolyogjatok rengeteget. 


Mi majd nemsokára behozzuk a fát és közösen feldíszítjük néhány kellemes karácsonyi zene kíséretében. Az ajándékokat mindig este, a vacsora után szoktuk átadni, egyfajta hagyomány lett ez nálunk. Ilyenkor 5-en vagyunk, nagymamámmal együtt, akit mindig lehozunk az ünnepekre, hiszen egyedül él és nem szeretnénk, ha magányosan töltené az év legszebb időszakát. 26-án megyünk majd mamáékhoz, ahol találkozok majd unokatestvéreimmel, nagybátyámmal és barátnőjével, majd együtt ünnepelünk, eszünk-iszunk, sztorizgatunk. 
Igaz, így a tűző nap miatt nincs olyan nagy hangulatom, de mindig is ez lesz a kedvenc ünnepem. Minden olyan nyugodt, meghitt és csodás.
 ♥

2013. december 2., hétfő

Decemberi zsongás

Ha december, akkor karácsonyra való készülődés. Tegnap volt advent első vasárnapja, amit Nagykátán az iskolával szembeni téren meg is ünnepeltünk. Énekeltünk az énekkarral, illetve tüneményes óvodások zenés-táncos műsorát néztük :) Közben bekapcsolták az égősorokat, minden csodás fényáradatban úszott. Lehetett kapni 70 forintért isteni finom fahéjas teát, amiből kettőt is vettem, annyira jól esett.. :) Majd anyuékkal beugrottunk a közeli cukrászdába és megettünk egy-egy finom tortaszeletet. Somlói galuskás tortát ettem, ahh mennyei volt..♥ 
Úgyhogy jól éreztem magam, kellően ráhangolódtam az ünnepi idényre. Egy két díszt már elhelyeztem a szobámban, illetve megleptem magam egy almás-fahéjas illatú gyertyaszettel, ami iszonyúan jó. (IKEA) 600 forint volt és 32 darabot tartalmaz, úgyhogy megérte az árát. 

A karácsony annyira de annyira hangulatos és gyönyörű ünnep.. A készülődés, a várakozás izgalmai, a közös fadíszítés, a fények, a finom ételek, a család együttléte, az átható szeretet leírhatatlan. Mintha valami varázslat lenne.. :)
Lassan el kéne döntenem, kit mivel lepek meg.. Bátyámnak már kitaláltam, a többiekén még egyelőre agyalok.

Ezt a számot pedig tegnap találtam. Nagyon szép és megnyugtat:(Természetesen karácsonyos^^)

2013. november 29., péntek

Érdekes, hogy sokszor mennyire nem tudjuk értékelni azt, amink van. Evidens az, hogy együtt van a családunk, boldogok vagyunk, mindennap jut meleg étel az asztalra, megvan szinte mindenünk, amire szükségünk van és sokszor kiakadunk, hisztizünk, ha esetleg nem
kapjuk meg a hőn áhított divatos pulcsit, finom illatú parfümöt, esetleg a sokadik számú körömlakkot. Más pedig csak normális életet szeretne. Szülői szeretetet, törődést. Hogy örömmel menjen haza. És sajnos sokaknak ez nem adatik meg. Erre a dologra különösen az elmúlt napokban döbbentem rá. Néha kicsit meg kell állni és el kell gondolkoznunk. El kell gondolkoznunk, hogy időnként átesünk a ló túloldalára és túl sok mindent szeretnénk. 
A másik dolog, amire rájöttem, hogy ténylegesen jobb adni, mint kapni. Látod a szemein az örömöt, a meglepettséget, nem is számított rá, de te mégis jót tettél vele és kedves voltál hozzá. Elég egy kedves szó, gesztus, ölelés és fényt vittél a napjába. És ez a te lelkedre is gyógyító hatással van.

Sajnos ebben az elkorcsosult világban igencsak háttérbe szorulnak az igazi értékek fontossága, a pénzbeliség dominál. De még ha az egész emberiséget nem is tudjuk jobbá tenni, már az is valami, ha a környezetünkben élőket boldogabbá tudjuk tenni. Hiszen ha a szeretteinket boldognak látjuk, mi is jobban alszunk.

2013. november 21., csütörtök

Életmorzsák

Sziasztok!

Igencsak érett már egy bejegyzés a héten, amit végül mindig odébb passzoltam. Tudom, régen volt már mélyebb érzésekről, filozofálgatásokról, téma boncolgatásokról iromány, de most egy amolyan mi történt velem az elmúlt időben? bejegyzés lesz. Szóval...

Az elmúlt időszakot igen nehezen vészelem át. Készülünk a szalagavatóra, ami egyet jelent a
táncpróbákkal. Keringő illetve osztálytánc. Mellette van fakt is, illetve tegnap tettem egy ECDL vizsga modult is, így mostanság elég későn érek haza és kivagyok merülve. Ugyebár este nem alszom túl sokat, reggel kelek korán és pluszba ez is rányomja a bélyeget a napjaimra. Igen, kicsit depresszív érzelmekkel élek meg néhány napot, ami helytelen, de remélem a hétvége kicsit feldobja. Tudom, hogy nem csak én vagyok ebben a helyzetben, sokan mások is átélik, de no.. Még barátkoznom kell a gondolattal~

Azért néhány pozitívumot is szeretnék említeni, ne csak a gondjaimmal záporozzalak benneteket.. :)
♥Talán néhányan ismeritek az Éhezők viadala c. filmet és annak 2. részét adják a mozikban és néhány osztálytársammal, évfolyamtársammal megbeszéltük, hogy elmegyünk megnézni, hiszen zseniális egy alkotás és kíváncsiak vagyunk a 2. részére is, ami a trailer alapján ígéretesnek tűnik.
♥Aztán lesz majd a karácsonyi animecon, amire szintén szeretnénk elmenni. A cosplay viselésén erősen gondolkozok, ugyanis ebben a nagy hidegben nem lenne túl előnyös (sajnos nem ismerek olyan karaktert, aki agyonra be van bugyolálva) úgyhogy lehet inkább meghagyom a tavaszira, de akkor valami látványosat szeretnék. Úgyhogy ez még kérdőjeles. De elmenni mindenképpen szeretnék!
♥Teljesült egy régi vágyam és végre át lett festve a szobám. Csodaszép barack színe lett, nagyon tetszik. Néhány szoba elemet még venni kell (szőnyeg, függöny, ágytakaró) hiszen ezek mind-mind bordó színűek és nem igazán passzolnak az új kinézethez.
♥Ja és beleszerettem egy lolita szoknyába, amit egy magyar lány hirdet egy Facebook-os eladós csoportban. Régóta nézegetem ezt a stílust és nagyon megtetszett. Anyáéknak nem igazán tetszik az ötlet, de már gyűjtögetek rá, úgyhogy hátha sikerül időben lecsapni rá, mielőtt elviszik..

 

 Ezt pedig muszáj volt megosztanom. Annyira tüneményes! *w*

2013. november 13., szerda

Díjat kaptam, jejj! :)

www.tipegozombi.blogspot.com- Blog tulajdonosától kaptam egy díjat, amit nagyon szépen köszönök! :)


7 dolgot kéne írni szerény személyemről...

1.) Sokszor eléggé labilis tud lenni az idegállapotom. Amikor olyan passzban vagyok, elég egy két rossz szó és fel megy a pumpa. És sajnos olyan is előfordulhat, hogy olyanokat megbántok, akiket egyébként nem szeretnék. Pedig tudom, hogy nem másokon kell levezetni a feszültséget, de időnként akarva-akaratlanul is kicsúszik egy-két nem kívánatos szó...

2.) Az utóbbi időben hihetetlenül megkedveltem a Japán kultúrát illetve az animéket. 3 MondoCon-on is részt vettem, Cosplay-t is viseltem, illetve néhány kifejezést is elsajátítottam.  Volt amikor barátnőmnek japánul köszöntem meg valamit és csak lesett hogy: WAT? :D

3.) Hatalmas állatbolond vagyok. Simán elsikítom magam egy aranyos macska, nyúl, kutya stb. láttán, mint valami 5 éves kislány. 

4.) Zene nélkül nem tudok élni. Mindennap hallgatok, megszokássá vált, egyszerűen igénylem. Szerintem képtelen lennék napokat kihagyni zene nélkül.

5.) Engem eddig valamiért elkerült a szerelem fuvallata, ezért sincsenek ilyen jellegű bejegyzések. (De ezt már firtattam egy poszt keretén belül) Sokszor mondogatom, hogy 30 macskával fogok megöregedni, vagy hogy apácazárdába vonulok, de csak nem így lesz.. ~

6.) Eljutottam arra a szintre, hogy nagyjából megbarátkoztam magammal. Legalábbis külsőleg. Régebben sokat rinyáltam a pattanásaim, a nehezen kezelhető hajam, a jobban kiálló mell alatti csontjaim és a mélyebb "gödör" (mell között) miatt, de rájöttem, hogy amiken nem tudok változtatni, azokon kár pörögni.

7.) A blog írásakor álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyien feliratkoznak, kommentálnak, segítenek, tanácsokat adnak.. Szeretlek titeket! :)

2013. november 5., kedd

Fotózás, mint életem része

A fényképezés gyökerei 4 évre nyúlnak vissza, amikor is még 12 évesen egy egyszerű, 1,5 MP-es telefonnal próbáltam megörökíteni a macskáim különfélébb pillanatait. (Ugyanis abban az időben rengeteg macskánk volt) Amikor ásítanak, összeültek többen, nyújtózkodtak és így tovább. Majd elkezdtem fényképezni naplementét, napraforgót és rájöttem, hogy nekem tetszik ez a dolog és bátyám nekem adta a kis kompakt gépét. Azóta megszállottja lettem a masinának. Leginkább a természetet fotóztam, azon belül is a macro világot preferáltam. Vízcseppek, virágok, apróbb bogarak. 

1 évvel később vettünk egy komolyabb gépet, ami már egy bridge gép volt. Nagyon szerettem és ezzel tanultam meg igazán fotózgatni (eljutni arra a szintre, ahol most vagyok) Elkezdtem ismerkedni az ember/portré fotózással és azóta egyre többen kérnek, hogy készítsek róluk néhány képet. És nagyon élvezem. Keresem a különféle beállításokat, igyekszem a modell legjobb oldalát keresni, a legszebb fények után megyek, közben beszélgetünk is. Otthon, mikor visszanézem és szerkesztgetem a képeket, sokszor volt olyan, hogy hirtelen abbahagytam a munkát és csak mosolyogtam. Belegondoltam, hogy én ezt mennyire szeretem csinálni. Pláne, amikor kapom a pozitív visszajelzéseket a fotókkal kapcsolatban. Öröm, ha fotózhatok és még nagyobb öröm, ha a másokról készült fotók a modelleknek is tetszik. 

Mindig megkérdezik, hogy ezzel szeretnék-e foglalkozni.. Főiskolai szinten biztosan nem, hiszen csak fizetős van és sajnos 350 000 ft/féléves költségeket nem tudunk finanszírozni. Viszont egyre többet gondolkodok egy OKJ-s fotós képzés elvégzésén. Hogy mégiscsak legyen róla papírom. Megtanuljam a szakmai dolgokat, a fontosabb beállításokat. A többi már csak rajtam múlik.. :)

2013. november 2., szombat

Katyvasz~

Egy kicsit változtattam a blog kinézetén. Visszafogott, finom, kicsit romantikus összhatást kelt így.  Egyébként egy kis vidámságot szerettem volna belevinni a kinézetre, hátha a közérzetemre is kihat.. Kicsit lehangol a tudat, hogy nemsokára véget ér az őszi szünet és visszaesünk a régi kerékvágásba. De legalább tudtam fotózni, pihenni, találkoztam Zsófival és megismertem egy új animét, ami egyre jobban tetszik (köszi Jani^^). A novemberi hónap egyébként nem a kedvencem, leginkább az időjárás miatt, ugyanis a fák kopaszak, minden olyan szürke és semmilyen. De amikor elkezdődök az adventi időszak, a készülődés, a várakozás, az mindig nagy izgalommal tölt el. 

Egyébként tartottunk egy kis halloween-t a lányokkal, finomakat ettünk, sokat nevettünk és este Bújj bújj c. animét néztünk. Úgyhogy jó kis nap volt. Ja és így néztem ki. Zombi baba lettem volna, vagy valami olyasmi~


2013. október 29., kedd

Őszi fotózás

Mint ígértem, közzéteszek néhány képet, amit az új gépemmel lőttem :) Vasárnap végre élesben is kipróbálhattam a kicsikét a teleobjektívemmel és ah... Nagyon szép képeket csinál. Őszintén szólva meglepett, de boldogsággal töltött el. Mindig is irigykedve néztem az ilyen minőségű képeket és jól esik belegondolni, hogy már én is tudok ilyeneket produkálni... Félreértés ne essék, nem egy jó géptől lesz az ember fotós, de ha az ember komolyabban akar vele foglalkozni, bizony egy idő után haladni kell a korral-ahogy én is tettem :)

Két szép lányt, Vikit és Lilit kaptam lencsevégre. Szombaton nagy fotós hangulatban voltam, de hirtelenjében senki sem ért rá, így gondoltam kiírom. Viki likeolta és ráírtam, hogy mi a helyzet. Így vasárnap ejtettük meg barátnőjével együtt. Én élveztem a fotózást és elmondásuk szerint tetszettek nekik a róluk elkészült képek. Nos, íme néhány:








Több kép a fotós blogomon.

2013. október 25., péntek

Őszi szünet, te drága !

Ebben a posztban szeretnék minden kedves Olvasómnak kellemes, pihenéssel teli őszi szünetet kívánni! Az elmúlt időszak igen kimerítő volt, jól fog esni.. :) Remélem végre fotózni is eljutok, hiszen már nagyon szeretnék kattintani néhány őszi képet! Az is lehet, hogy Zsófi lejön hozzánk néhány napra és vele illetve két barátnőmmel tartunk egy kis haloween-i party-t :) Ennek keretein belül szeretnék való ütős sminket készíteni, ami ha jól sikerül, meg is mutatom Nektek! Valami halottas, zombi szerű kreálmányra számítsatok. A tavalyi volt a legelső próbálkozásom, annál sokkal jobbat szeretnék~ Emellett még néhány dekorációs apróságot és édességet is be kell szereznem :) 

Szóval legyetek jók, pihizzetek, kiránduljatok! ♥

2013. október 22., kedd

Díjat kaptam :)

Köszönöm szépen Lilinek (http://claustrophonia.blogspot.hu) a díjat! :)


Íme a kérdések:
1. Melyik nyelvet tanulnád meg a legszívesebben?
2. Ha lehetne egy egzotikus háziállatod, mit választanál?
3. Tényleg számít az, ha egyesek nem kedvelnek?
4. Milyen rendszerességgel szokott előfordulni, hogy egy beszélgetés felidézésekor rájössz, hogy miket mondhattál volna?
5. Szoktál álmodni?
6. Mit tartasz a legjobb és legrosszabb tulajdonságaidnak?
7. Mi az, amit legutóbb megbántál?
8. Mi az az első dolog, amit megnézel egy ellenkező nemű személyen?
9. Mi az a tulajdonság, ami kifejezetten imponál egy másik emberben?
10. Milyen számodra az ideális kapcsolatkezdeményezés (a másik fél részéről; 'udvarlási' módok, bókok, satöbbi)
11. Milyen sorozatokat szoktál nézni?
 
1. Hmm... Jelen pillanatban a japán érdekel a legjobban :) Talán az anime szeretetem vezetett hozzá, de sok dal van, ami szintén tetszik, meg hát jó lenne eljutni Japánba és ott megértetni magad.. :)
 
2. Az egzotikus állatokról nekem mindig a hüllők, gyíkok, kígyók jutnak eszembe, de sajnos őket nem kedvelem, úgyhogy ilyesmit biztosan nem... Talán egy törpebaglyot vagy egy mogyorós pelét :3
 
3. Abszolút nem. Akinek fontos vagyok, az elfogad olyannak, amilyen vagyok. Az utálkozókkal miért foglalkozzak? Régebben erősebb volt bennem a megfelelési kényszer, de már belefáradtam.. Semmit sem értem el vele, úgyhogy nem érdekel. 

4. Elég gyakran. Van, amikor mondjuk sietős a dolog és csak gyorsan odamondok valamit, vagy éppen kicsit ingerültebb kedvemben vagyok és nem látom át rögtön a helyzetet. Aztán később újra átgondolom az egész beszélgetést és eszembe jut néhány jobb alternatíva. 

5. Persze :) Szinte mindig, csak sajnos az esetek többségében elfelejtem. De van olyan is, hogy tisztán emlékszem minden egyes mozzanatra. Ami ritka, de előfordult már. Legtöbbször összefüggéstelen katyvaszokat szoktam ^^,
 

6. Legjobb: Csak egyet lehet? Jájj. Talán az őszinteséget és a bizalmat. (Tudom, ez 2, de azért van közük egymáshoz.) Nagyon ritka az az ember, aki ténylegesen mindig a színtiszta igazságot mondja.
     Legrosszabb: Annyi minden kavarog itt is bennem... Lehet az előző ellenkezője, a hazugság, a kertelés, vagy amikor előtted játssza a jó tündért, mosolyog, távollétedben pedig a pokolra kíván. Na meg a szándékos sértegetés/utálkozás. 

7. Talán az, hogy nem mentem szombaton túrázni az oskolával. Barátnőm mondta hogy csudiszép volt és rengeteget tudtam volna fotózni..

8. Hmm. Az arcát, haját. Arcon belül szemeit, mosolyát és az arcvonásait. Utána testalkat, ruházat.

9. Ha van kiállása az illetőnek, meri hallatni a hangját, képes az önfeláldozásra és elismeri a hibáit.

10. Öhm még nem volt kapcsolatom, de mindenképpen udvariasan, finoman közelítsen az illető, nem az a 'jó' nézel ki, járunk?' típus, szóval értitek. Ha pl moziba, koncerten, ugyanazon a szakköröm találkozunk (ergo van közös pontunk) akkor akár azzal kapcsolatban indíthatja a beszélgetést.

11. Mostanában főleg animéket. Fairy Tail, Bleach illetve elkezdtem a Kaleido Star-t. 

[A kérdések megalkotását és a díj továbbadását kicsit későbbre halasztom, most fáradt vagyok és erőtlen, de amint tudom, megcsinálom.]
 

2013. október 18., péntek

Talán igaz ez a mondás. Jelen pillanatban szükségem is van ilyesmi megerősítésekre. Nem történt olyan nagyon súlyos dolog, csak az én lelkivilágomnak az... Maga az alaphelyzet, plusz az egész heti feszültségadag kijött rajtam... Csak akkor nem szeretem, amikor mások is látják. Na de mindegy is. 
A lényeg, hogy most kicsit magam alatt vagyok, de nosztalgiázásként néztem Kaleido Star-t, meg egy jó baráttól kaptam egy tábla csokoládét, úgyhogy ezek némileg segítettek. 

Nem értem, hogy miért 'tökölök' sokat egy-egy probléma miatt. Amíg mások csak legyintenek egyet és úgy tesznek, mintha mi sem történt volna, addig engem egy ideig emészt a dolog... 

1 napos csoda- Bécsi kirándulás

Múlthét szombaton lehetőségem nyílt Bécsben járni az iskolával. Reggel korán indultunk busszal, majd olyan 10 óra tájékán érkeztünk a városba. Megnéztük a schönbrunni kastélyt, ami csodálatos volt, különösen belülről. Habár a sorban állásnál volt egy kis probléma, amikor az egyik ott dolgozó odajött hozzám szúrós tekintettel, majd nagyon magyarázott valamit, amiből persze egy szót sem értettem (mivel nem tanulok németet) majd amikor hallottam azt a szót, hogy videó kamera, akkor leesett, hogy a nyakamon lógó fényképezőm nem tetszett neki, mert ugye bent nem lehetett fotózni. 
Utána végigmentünk egy nyüzsgő sétálóutcán, ahol rengeteg üzletek, kávézók sorakoztak, majd egy parkos részhez értünk, ahol kaptunk 2 órát szabad foglalkozásra. Tudjátok min gondolkoztam? Ültem a szökőkút tövében, néztem az emberek sokaságát, ahogy beszélgetnek, nevetnek, fotóznak, csodáltam a gyönyörű tájat és épületeket és az a kérdés fogalmazódott meg bennem: hogy én miért nem élek ilyen helyen? Itt és a környékünkben egyszerűen semmi sincsen... Néma csend és hullaszag. Ha ilyen helyen élnék, mindennap kijárnék sétálni, innék egy finom kávét és bámulnám a tájat...~



Henivel :)


Kicsit művészkedtem is.. :)

2013. október 6., vasárnap

2013. Őszi MondoCon- új szemszögből

Miért is új szemszögből? Azért, mert ugyanis életem legelső cosplay-ben voltam jelen. Annyira izgatott voltam! Korán felkeltem, szinte enni is alig bírtam... De nagyon jól éreztem magam, sokat nevettünk, elég szép csapat verbuválódott össze :) Összesen 7-en voltunk, köztük Zsófi is. Olyan régen láttam, örülök hogy ő is eljött! 
Külön annak is, hogy néhányan felismertek és csináltak rólam képet. A Con legelején rögtön készült rólam néhány profi kép, amelyek nagyon tetszenek, köszönöm szépen még egyszer Encinek! :) Annyira máshogy volt így az egész. Részt vettem a Con vonaton is, énekeltem pokemon dalt Ash-el, kóstoltam sake-t, ijesztő álarcos, köpönyeges emberkét ölelgettem, adtam free hug-ot (:D) és rengeteget nevettem. A többiek is jól érezték magukat, remekül elvoltunk! Ahh vissza akarok menni...

Egyik kedvenc, ezt raktam ki profilképnek is :)


Csak. Semmi. Hirtelen. Mozdulat...~

Fairy Tail nagy csapat! *-* Milyen szép számban összegyűltünk! Én Erza Scarlet voltam gothic lolita ruhájában

Zsófis!♥

Háá megvagy!

Elmondása szerint szeret ölelkezni... Oké ^^,
 

2013. szeptember 28., szombat

Tesztfotók # NIKON

Finom alma. Alatta a rothadtabb társai. Így egy kis kontrasztot képez a jó/rossz helyzet.

Cuki bogárka. Az alap obi nem a macro képekhez specializálódott, de azért egész jól teljesített így is.

Kicsit variáltam a színekkel, ezáltal olyan elhagyatottabb, magányosabb hangvételűbbé vált.

Az ég miatt a bokeh pöttyök ilyen csodás kék színben pompáznak. (Nem PS) Nagyon szép szerintem :)

2013. szeptember 25., szerda

Rengeteg apróságon fel tudjuk magunkat húzni, ugyanakkor számtalan olyan apróság van, ami boldogsággal töltheti el a szívünket. Csak sokszor nem akarjuk észrevenni... Sokszor én is hajlamos vagyok a panaszkodás ragacsos hálójába ragadni és észre sem veszem, csak mondom a hülyeségeimet. Utána, mikor megnyugszom, eszembe jut, hogy hány dolog van, aminek örülhetek. Ha marad az előző napi pizzából, megkínálnak egy kis csokoládéval, megdicsérik az új pólód/nyakláncod/körömlakkod, kisüt a nap, meghallod a kedvenc számod a rádióban, amikor szép rendet teszel és utána büszkén végignézed a remekművet, ha ihletet kapsz és rajzolsz valami klasszat, főzöl egy finom teát és még sorolhatnám. 

Sokszor elfelejtjük ezeket a pitiáner dolgokat, pedig rengeteget dobhatnak az ember napjain. Túl rövid az életünk, hogy folyton csak a rossz érzések lebegjenek a szemeink előtt. Hogy nekem a mai nap mi okozott örömöt?
- Nem volt első órám,
- Nem írtunk olasz témazárót,
- Finomat ebédeltem,
- Apa hazatudott hozni az iskolából,
- Kaptam egy 4-est történelemből.
Igaz, ezek leginkább az iskolával kapcsolatosak, de mivel mondhatni ez a 2. otthonunk, itt is törekedni kell a jólétre, túlélésre :D 
Szombaton pedig megyek fotózni, úgyhogy letesztelem az új drágaságot. Képek várhatóak ezen a blogomon is.

Vegyétek észre az apró csodákat, legyen szépséges napotok! ♥

 

2013. szeptember 24., kedd

Újdonság varázsa

Ahh végre olyan hajam lett, amilyet mindig is akartam! Ugyanúgy kértem, mint múltkor, csak sűrűbbre és tömöttebbre. Nagyon tetszik :) Vigyorogva jöttem ki a fodrászatból. Színeztetve most nem lett, pedig már ráférne, csak mivel kicsit hullik a hajam, gondoltam megkímélem most tőle. De majd legközelebb :)