Az elmúlt időszakban egyre inkább azt érzem, hogy szükségem lenne valakire. Eddig valahogy nem zavart a dolog, vígan elvoltam, viszont motoszkál bennem a kíváncsiság és egyszerűen csak jó lenne, ha mellettem lenne valaki. Viszont egyre valószínűtlenebbnek látom azt, hogy a szerelem fuvallata mostanság simítsa végig az arcom. Vagyis, inkább azt hogy nem ezen a vidéken. Ami nem baj, csak azt érzem, hogy még várnom kell egy jó darabig. Egyébként belegondolva egy kicsit megijedtem saját magamtól, hiszen én még nem éltem át az elutasítás fájdalmát, viszont én már adtam ebből néhány adagot... Nyilván nem jó szájízzel mondtam ki a fájó szavakat, de nem tehetek arról, hogy akikkel eddig összesodort az élet, nem az én eseteim. Igazából, nem is tudom igazán ki lenne jó a számomra. De ha találkozok vele, úgyis érezni fogom.
Sokan mondták már, hogy válogatós vagyok. Hogy nekem senki sem jó. Hogy mindjárt 17 éves vagyok és milyen dolog, hogy még nem csókolóztam. Ezekre a dolgokra igazából nem tudok mit mondani, az én döntésem az, hogy kinek viszonozom az érzéseimet. Nem állok össze minden jött-menttel és szerintem a mostani világban különösen fontos, hogy odafigyeljen az ember, hiszen annyi mocsok, szemét lelkivilággal megáldott egyed él, hogy megszámolni sem lehet.
Igen, fáj egy kicsit, hogy körülöttem boldog szerelmespárokat látok. Hogy facebook-on görgetve mindenki kapcsolatban van. Hogy a legtöbb szám is erről szól. Illetve, hogy a jelenleg nézett sorozatomban is szerves részét képezi a szerelem. (Akkor minek nézem? Mert maga a történet érdekel) Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek erről siránkozom, vagy hogy több doboz csokoládét tömök magamba, miközben hősszerelmes filmeket nézek és a képernyőhöz vágom a zsebkendős dobozt. Csupán megfordul a fejembe, a milyen lenne...? kérdés.
Mindenesetre hű maradok szokásaimhoz. Talán sok elvárásom van. Talán főiskolán talál rám a szerelem. Vagy a nyáron. Igazából fölösleges izgatni magam, hiszen sorsom forgatókönyvét nem ismerem. Bízom abban, hogy olykor antiszocializálódásra alkalmas lelkivilágom társra lel majd. Hiszen mindenki megérdemli azt, hogy valakivel boldog legyen.
Mivel már holnap nem leszek gépközelben, ezért ebben a bejegyzésben szeretnék minden kedves olvasómnak nagyon kellemes húsvéti ünnepeket kívánni! ^-^
Mi ilyenkor mindig mamáékhoz megyünk és ott is alszunk, aztán hétfőn összegyűlik a rokonság és megy a dínom-dánom. A kiszáradás veszélye úgy érzem idén sem fog fenyegetni. (mármint locsolkodás terén, nehogy valaki félreértse..) Viszont a felesleges kilók megszaporodása annál inkább.. Kicsit vissza kell fognom magam, hiszen jövőhéten con és a cosplay-ben kint lesz a hasam és nem kéne még jobban növeszteni. De ilyenkor ki tud ellenállni a finom falatoknak? (mondjuk én sohasem)
Idén elhatároztam, hogy hű társamat, Nikit (fényképezőmet) is magammal viszem és egy-két húsvéti pillanattal is bővítem fotós repertoáromat. Valahogy eddig sohasem fotóztam húsvétkor, nem tudom miért...
Lényeg a lényeg, remélem jól telnek majd az ünnepek és nem raktok szögesdrótot a kapura... :D
Tegnap, ahogy kint ültem a kertben és Ady Endre munkásságát igyekeztem agyamba szívni, elkezdett megfogalmazódni bennem egy kis versféle, majd megálltam és elkezdtem folytatni. Régen írtam, de gondoltam megosztom veletek:
Lágy, tavaszi szellő simítja arcom,
fejem a lehulló sziromrengetegbe hajtom.
A dongók játszi könnyedséggel repülnek mellettem,
a lemenő nap fénye világít felettem.
Csend ül a zsongó tájra,
fátyolként borul rá a világra.
Lelkemnek megnyugvás ez a kép,
ahogy a természet nyugovóra kél.
Emi, 2014. 04. 08.
Amióta nem írtam, beköszöntött az igazi tavasz :) Igaz, a reggelek még kicsit csípősek tudnak lenni, viszont élmény hazafelé úgy sétálni, hogy melegít a nap, illatoznak a gyümölcsfák és zenélnek a madarak. Hordhatom a kedvenc barna bőrdzsekimet, a vékonyabb türkizkék nadrágomat és a kedvenc cipőimet.
A tavaszi MondoCon-ig még egy hónapot várni kell, de már teljesen be vagyok zsongva. A cosplay miatt is, a hangulatáért, az emberekért és magáért az ottlétért. Ráadásul most mind a két nap ott leszünk, tehát ott is alszunk! ^^ Így azért izgalmasabb a dolog és kíváncsi vagyok a vasárnapi légkörre is. Meg minél többet vagyunk ott, annál jobb♥ Tesztelgettem egy kicsit a parókát illetve a karakterhez illő sminket (esszéírás helyett, hát honne) és szerintem jó lesz. A ruha nem ez lesz, csak felkaptam valami hasonlót. Ah olyan kíváncsi leszek a teljes összképre! Fegyverekkel, bőrdzsekivel, csukló-lábszár páncéllal mindennel.
A pofavágást még gyakorolnom kell, hiszen Katarinához agresszívabb, gonoszabb tekintet párosul. Próbáltam a képen komolyabb képet vágni, nos nem igazán jött össze~ De örülök hogy még a paróka bírja (hiszen nem a legjobb minőség és már sok szál kihullott belőle)
Remélem jól vagytok és nagyon kellemes hétvégét kívánok nektek! :)
A múlthéten ahogy hazaértem és bementem bátyám szobájába, megláttam, hogy egy régi típusú fényképezőgép pihen az asztalán. Megörültem neki, hiszen gondoltam hogy nekem szánta és ahogy közelebbről megvizsgáltam, rájöttem, hogy egy tükörreflexes gépről van szó, ami akkoriban elég értékes és komoly dolognak számított. Egy ismerőse neki adta, mert nem használja. Szegénykém eléggé el van hanyagolva: karcos a lencse és belül zörög a kosztól.. Viszont szívesen használnám, remélem meg lehet csinálni.
Több bloggerinánál olvastam, hogy a KIK-ban sok aranyos tavaszi, húsvéti kiegészítő van, potom összegekért. Szombat reggel Jászberényben jártunk, úgyhogy gyorsan el is néztem arra. Tényleg nagyon sok minden van, főként pasztell árnyalatokban. Még ha nem is vesz semmit az ember, maga a nézelődés is szemet gyönyörködted. De természetesen hazajött velem néhány apróság :)
A képen szereplő tárgyak 290 forintba kerültek. A nyuszi tökéletes dekorációs elemet foglal el a polcomon és a színe pont passzol a szobámba. Oké, a szőlőzsírt először a csomagolásért hoztam el, mert nagyon szeretem a baglyokat és annyira kis kedves. De magának a terméknek iszonyú jó illata van (anya szerint túl édes és mű) de engem vattacukorra emlékeztet.. :) A kis duci bagolyka a tévém tetején kapott helyet, a gyönyörű rózsás karkötő pedig bármilyen egyszerű szettet feldob, annyira kis finom és elegáns.
Ezt a képet pedig tumblin találtam, de olyan édes hogy muszáj volt megosztanom nektek.. :) Remélem jól vagytok és örültök a jó időnek, itt gyönyörűen süt a nap, lehet tekerek néhány kört a biciklimmel :)
Sziasztok! Ma egy terjedelmes bejegyzéssel készülök, tele rengeteg képpel.
Február 28-án, pénteken volt a szalagavatónk. Iskolánkban az a szokás, hogy 11-be táncolunk a végzősök tiszteletére, ők csak megnézik illetve megkapják a szalagot. A pénteki napunk a következő volt. 11-re mentünk, elpróbáltuk a keringőt ruhában, majd fél 1-re jöttek a szüleink, hozzátartozóink a főpróbára, ahol megnézhették a műsort. A keringővel nyitottuk, majd jött az osztálytáncunk (charleston-hip hop műfajban; a zene felénél lefutottunk a paravánok mögé és gyorsan átöltöztünk a hip hop ruhába) és végül az évfolyamdal. 3 órakor jöttek a 13 C-s és a 12 A-s osztály, akiknek szintén előadtuk az egészet, majd este 6-kor jött a B és a D osztály és ugyanezt eljátszottuk, szóval 3x adtuk elő a komplett műsort. Keringőruhába 6-szor voltunk, hiszen a műsor után volt egy zárókeringő, ami után felkérhettük a végzősöket illetve a szüleinket egy táncra, szóval rengetegszer öltözködtünk.
A táncokat nagyon élveztem, főleg az utolsót, mert az a két osztály, akik akkor néztek minket, nagyon aranyos volt; a keringőbe háromszor is beletapsoltak, a végén felálltak, sikongattak és szegfűket dobáltak, amiből egyet haza is hoztam :)
Rengeteget próbáltunk, sokszor már a hátunk közepére kívántuk, de szerintem megérte, mindenki gratulált nekünk és a felvételeket visszanézve szerintem is jól sikerült. A sok öltözködés ellenére hatalmas élmény volt abban a habcsók ruhában lejteni, illetve a hajamtól is oda-vissza voltam :) Gyönyörűen megcsinálta a fodrász és olyan tartósan, hogy még most is göndör, pedig az enyém nap végére ki szokta rúgni. Na meg a charleston ruha is egy élmény volt :) Tollas fejdísz, kis kesztyű, fodros, köves ruha, tiszta Gatsby feeling :)) Emlékezetes nap marad, az biztos. Meg szerintem összehozta az osztályt. Hiányérzetem lesz a sok táncpróba nélkül..
Anyáék is annyira aranyosak voltak, rengetegszer megdicsértek és legalább ötször újranézték a fotókat. Örülök, hogy éltem ezzel a lehetőséggel és mindenben szerepet vállaltam. Bántam volna, ha kibúvókat kerestem volna.
Így néztem ki :) Imádom ezt a ruhát, mikor először megláttam, nem is kerestem tovább. Megtaláltam, felpróbáltam, megszerettem. Még hogy nincs első látásra szerelem, chh... :D
Heni barátnőmmel ^^ Milyen hasonló volt a ruhánk, tök jó :) Gyönyörű volt nagyon :) Barátja is biztos nagyon örült neki :)
Kedves táncpartneremet sem hagyom ki :) Nagy köszönetet érdemel, amiért elvállalta a táncot és kibírta a bénaságaimat :D Anyáék szerint ügyesek voltunk, úgyhogy nem volt gond :D
Zsófinak is nagy puszi amiért leutazott, sok fotót csinált és itt volt velem ^^♥
És ez volt a charleston rucink :D Jó volt ebben parádézni. Kár hogy aznap vissza is kellett adni még hétvégén ellettem volna benne.
Néhány bónusz kép:
A legközelebbi MondoCon tavasszal lesz, pontosabban április 26-án, amin szeretnék ott lenni és cosplay-be bújni. Hosszas gondolkodás után egy játékbeli karakter mellett döntöttem. Egyrészt, mert még szerettem volna kihasználni a hosszú, vörös parókámat (nyárra szerintem rendelek egy másikat) másrészről pedig tetszik a karakter, igaz kicsit vadóc és gonoszkás természetű, de főleg az a poén az ilyen beöltözéssel, hogy visszatudod-e adni az adott karakter jellegzetességeit, stílusát, úgyhogy ez egyfajta kihívás is.
És íme: Katarina a League Of Legends (LOL) c. játékból. Igen, kicsit merész, utcára nem vennék fel olyan felsőt, ami mutatja a hasamat, de egy ilyen jellegű rendezvényen megengedhető. (Vannak olyan cosplay-ek is, amik körülbelül bikininek felel meg, csak kardokkal és páncéllal van felturbózva, pl a WOW-os karakterek. Nagyon jól néz ki, de azért abban melled-feneked látszódik) Hasra egy kicsit gyúrnom kell, hogy izmosabb legyen. A nadrág elvileg megérkezett (ebay-ről rendeltettem) illetve a paróka. A két tőrt fából fogjuk kifaragni, majd lefesteni. A felsőrészt muszáj lesz varratni, hiszen ilyen rövid bőrdzsekit egyszerűen sehol sem találtam (Huh vajon a műbőrnek mennyi lesz métere...) plusz a combján, övén lévő kis tőrökkel/tüskékkel vagyok bajba, de már van egy két ötletem. A karján, illetve lábszárán lévő páncélt dekorgumiból gondoltam, a rajta lévő tüskéket vagy hőre száradó gyurmából vagy hungarocellből. Hobbiboltban találtam ilyen henger alakút, megkértem az eladóhölgyet, hogy nézzen utána hogy vannak-e kisebbek is.
Szóval ezt tervezem, remélem összejön minden :)
Viszont az is lehet, hogy ekkorára varratom meg a topot (vagy picit feljebb, hasközépig) hogy azért mégse legyen ki az egész. Még megálmodom
*Hétvégén jövök egy terjedelmes bejegyzéssel a szalagavatóval kapcsolatban, utána pedig visszatérek a rendes kerékvágásba. :)
