2014. január 27., hétfő

"Élek még kéremszépen.."

Szép estét!

Igazán szerettem volna már egy valamirevaló bejegyzéssel készülni nektek, de sajnos képtelen voltam rá. Alig egy hónapon belül itt a szalagavató, amin 2 táncot is elő fogunk adni (igen, a mi iskolánkban 3-ban táncolunk a végzősöknek... don't ask) úgyhogy gőzerővel készülünk, amik próbák tömkelegét jelenti. A keringőre csak 2 órát tud a tánctanár szánni (habár elégnek bizonyul) sokkal inkább az osztálytánccal van több gond. De reméljük szép lassan meglátjuk a fényt az alagút végén.

Ezek miatt eléggé fáradt és feszült vagyok mostanság (vagy más miatt is? fene tudja) nem is alszok túl sokat, úgyhogy sokszor úgy érzem magam mint egy mosott rongy. 
A félévim nem lett olyan rossz, 2 jegy kivételével elégedett vagyok magammal. Év végére azokat is feltornázom.

Tavalyi kép de azért flash
Szombaton egy kicsit kimozdultunk anyáékkal vásárolgatni, maga volt az isteni csoda. Téli kabátra vadásztunk főként, de sajnos nem jártunk sikerrel. De ettől függetlenül sikerült szert tennem egy csodás fekete csipke blúzra, karkötőre, fülbevalószettre, alapozóra és egy csomag oreós kekszre. Éljenek a leárazások :)) 
Hazaérkezvén kicsit szusszantam, majd elmentem gyerekkori jó barátomhoz, akit már rég láttam és jól esett egy kicsit beszélgetni.
Vasárnap kiélveztük a havat barátnőmékkel és kicsit szánkóztunk, csuszingáltunk a dombról és persze a hóban fetrengtünk. Igaz, elég hideg volt, de élveztem a dolgot.

2014. január 11., szombat

Üvegbe zárt boldogság.

Kezdem azt érezni, hogy az emberekből kifogyott a boldogság... Reggelente, ahogy szállok le a vonatról, rezzenéstelen, üres tekintetű arcokat látok. Sietnek a munkába, miközben szívják a cigarettát. Alighogy lelépnek a peronról, máris kutatnak idegesen a táskájukban, majd gyújtanak is rá. Berögzült, monoton pillanatok. A cigaretta is csak pótcselekvés, az életükben hiányzó boldogságot próbálják visszacsempészni. Szomorú dolog ezt látni, szemeikben ott ül a gyötrelem, a bánat.
Fárasztóak a reggelek és nehéz lehet a poggyászt cipelni a hátunkon, de néha igenis meg kellene állni és élvezni az élet apró örömeit. Venni egy finom péksüteményt, forró teát kortyolgatni, csodálni a felkelő nap sugarait, kémlelni az eget, szép napot kívánni az eladósnak. 

Nem azt mondom, hogy ugorva keljünk fel és hatalmas vigyorral baktassunk az iskolába/munkahelyre (pedig így kéne), mert ez nem igazán lehetséges. Inkább próbáljunk meg azzal a gondolattal ébredni, hogy ez egy új nap, teli új lehetőségekkel és úgy osszuk be az időnket, hogy többé nem jön vissza.
Sokszor én is elfelejtem ezeket a dolgokat, pedig élvezetesebb lenne így az élet.

2013. december 30., hétfő

Éves visszatekintő

Először is nagyon boldog újévet szeretnék mindenkinek kívánni, így előre is! :) Erőt, egészséget, boldogságot!

Összességében nem volt ez olyan rossz év, de sok helyen csak ilyen poshadt vízhez tudnám hasonlítani. Kevesebb kiborulásaim voltak, kevesebbszer is sírtam el magam, de még mindig van hova erősödnöm. Félelmeim és idióta fóbiáimat nem sikerült legyőznöm, amiken szeretnék változtatni, hiszen sok kellemetlen pillanatot okoztak nekem. Nyáron volt egy szomorú időszak, amikor Zsófiék elköltöztek Németországba és amikor ezt elmesélte telefonba (meg mikor anya is közölte) elbőgtem magam. Ő nem csak unokatesóm, hanem nagyon jó barátnőm, mindent meg tudunk beszélni és elképzelhetetlennek tartottam, hogy még messzebbre sodor az élet. Aztán csak visszajött, hogy befejezze a középiskolát, úgyhogy azóta már találkoztunk néhányszor :) 

Negatív gondolatokból ennyi elég, koncentráljunk a jókra, hiszen az is volt:

♥Elkezdtem conokra járni, amik által fantasztikus élményeket szereztem.
♥Az őszi conon viseltem életem első cosplay-ét és ezáltal megismertem egy csapat fantasztikus embert, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot. Mindegyikőjük a Fairy Tail c. animéből öltöztek be, ahogy én is.


Újra belelendültem az animenézésbe és elég sokat végignéztem
Mirai Nikki, Chrno Crusade, Fullmetal Alchemist: Broterhood, Kaichou wa maid-sama, Sakurasou no pet na kanojo, illetve elkezdtem a Fairy Tail-t és a Bleach-et :)

♥Elkezdtem csinálgatni az ECDL vizsgákat és eddig 3 sikereset tettem.

♥Kipróbáltam 3 új számítógépes játékot, amik nagyon tetszenek :D 
Amnesia: The Dark Descent, Vindictus és a LOL



♥47 követőm lett a blogon és kialakult egy olvasóközönség, ami nagy örömmel tölt el, úgyhogy nagyon köszönöm nektek! :)


♥Sikerült megtalálnom azt a frufru és hajformát, ami tetszik
Végre rátaláltam a helyemre az osztályon belül és tudom hogy kik azok, akiket barátoknak hívhatok és szívesen látják a társaságom.

♥Egész sokat fotóztam és vettünk egy tükörreflexes gépet, amivel egy álmom vált valóra

Csináltam tumblr fiókot és szerelmese lettem az oldalnak

♥Megismertem bátyám barátnőjét, akivel jóba lettem :)

 
 Karácsonyi fényeket csodáltunk




2013. december 28., szombat

Fényáradat

Késő délután elmentünk Jászberénybe a főtérhez anyáékkal és két barátnőmmel, ugyanis gyönyörűen ki volt világítva és nagyon hangulatos volt. Különös érzés volt a hatalmas fák alatt sétálgatni, miközben amerre néztél, mindenhol égősorok úsztak. Leginkább bokeh képeket készítettem, legalábbis próbálkoztam. Nagy örömömre lett azért egy-két elfogadható kép.


2013. december 24., kedd

Karácsony napjára

Szeretnék mindenkinek nagyon boldog, békés karácsonyt kívánni! :) Egyetek sok süteményt, pihenjetek, nézzetek sok karácsonyi filmet és mosolyogjatok rengeteget. 


Mi majd nemsokára behozzuk a fát és közösen feldíszítjük néhány kellemes karácsonyi zene kíséretében. Az ajándékokat mindig este, a vacsora után szoktuk átadni, egyfajta hagyomány lett ez nálunk. Ilyenkor 5-en vagyunk, nagymamámmal együtt, akit mindig lehozunk az ünnepekre, hiszen egyedül él és nem szeretnénk, ha magányosan töltené az év legszebb időszakát. 26-án megyünk majd mamáékhoz, ahol találkozok majd unokatestvéreimmel, nagybátyámmal és barátnőjével, majd együtt ünnepelünk, eszünk-iszunk, sztorizgatunk. 
Igaz, így a tűző nap miatt nincs olyan nagy hangulatom, de mindig is ez lesz a kedvenc ünnepem. Minden olyan nyugodt, meghitt és csodás.
 ♥

2013. december 2., hétfő

Decemberi zsongás

Ha december, akkor karácsonyra való készülődés. Tegnap volt advent első vasárnapja, amit Nagykátán az iskolával szembeni téren meg is ünnepeltünk. Énekeltünk az énekkarral, illetve tüneményes óvodások zenés-táncos műsorát néztük :) Közben bekapcsolták az égősorokat, minden csodás fényáradatban úszott. Lehetett kapni 70 forintért isteni finom fahéjas teát, amiből kettőt is vettem, annyira jól esett.. :) Majd anyuékkal beugrottunk a közeli cukrászdába és megettünk egy-egy finom tortaszeletet. Somlói galuskás tortát ettem, ahh mennyei volt..♥ 
Úgyhogy jól éreztem magam, kellően ráhangolódtam az ünnepi idényre. Egy két díszt már elhelyeztem a szobámban, illetve megleptem magam egy almás-fahéjas illatú gyertyaszettel, ami iszonyúan jó. (IKEA) 600 forint volt és 32 darabot tartalmaz, úgyhogy megérte az árát. 

A karácsony annyira de annyira hangulatos és gyönyörű ünnep.. A készülődés, a várakozás izgalmai, a közös fadíszítés, a fények, a finom ételek, a család együttléte, az átható szeretet leírhatatlan. Mintha valami varázslat lenne.. :)
Lassan el kéne döntenem, kit mivel lepek meg.. Bátyámnak már kitaláltam, a többiekén még egyelőre agyalok.

Ezt a számot pedig tegnap találtam. Nagyon szép és megnyugtat:(Természetesen karácsonyos^^)

2013. november 29., péntek

Érdekes, hogy sokszor mennyire nem tudjuk értékelni azt, amink van. Evidens az, hogy együtt van a családunk, boldogok vagyunk, mindennap jut meleg étel az asztalra, megvan szinte mindenünk, amire szükségünk van és sokszor kiakadunk, hisztizünk, ha esetleg nem
kapjuk meg a hőn áhított divatos pulcsit, finom illatú parfümöt, esetleg a sokadik számú körömlakkot. Más pedig csak normális életet szeretne. Szülői szeretetet, törődést. Hogy örömmel menjen haza. És sajnos sokaknak ez nem adatik meg. Erre a dologra különösen az elmúlt napokban döbbentem rá. Néha kicsit meg kell állni és el kell gondolkoznunk. El kell gondolkoznunk, hogy időnként átesünk a ló túloldalára és túl sok mindent szeretnénk. 
A másik dolog, amire rájöttem, hogy ténylegesen jobb adni, mint kapni. Látod a szemein az örömöt, a meglepettséget, nem is számított rá, de te mégis jót tettél vele és kedves voltál hozzá. Elég egy kedves szó, gesztus, ölelés és fényt vittél a napjába. És ez a te lelkedre is gyógyító hatással van.

Sajnos ebben az elkorcsosult világban igencsak háttérbe szorulnak az igazi értékek fontossága, a pénzbeliség dominál. De még ha az egész emberiséget nem is tudjuk jobbá tenni, már az is valami, ha a környezetünkben élőket boldogabbá tudjuk tenni. Hiszen ha a szeretteinket boldognak látjuk, mi is jobban alszunk.