pénteken voltunk a Tesco-ban és mindig elkanyarodok a könyves részleg felé is. ahogy nézelődtem, egy könyv különösen megragadta a tekintetem: vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei. tartalmát elolvasva is nagyon megtetszett és külön érdekessége a régi, misztikus, fekete fehér fotó illusztrációk. mesés, misztikus, egyedi történet. picit ilyen horrorisztikus. de csak egy csipetnyit. anyáéknak nem igazán nyerte el a tetszésüket és nem engedték hogy megvegyem. de legközelebb biztos megveszem. ti esetleg hallottatok a történetről?
ahh de vártam már a mai napot. lustizhatok egész nap. meglepetésemre már 8 körül fent voltam. máskor alszok vagy délig. hmm. indítottam is a napot egy fincsi nescafé-val. most pedig phineas és ferb-et nézek, élvezem a függönyön beszűrődő napfény erejét. eltudnék viselni több ilyen napot is. délután elmegyek a kis suliba a farsangra. találkozok egy volt osztálytársammal. vagy lehet többel is. jó lesz jó lesz. addig is: lazulgassunk!
tavaszodik. időjárás jelentők is ezt zengik. már nagyon hiányzik, tényleg jöhetne. ahogy suli után baktattam az állomásra, a napfény kellemesen simogatta az arcom és melengette kezeimet. a hó is olvadozik javában. a tavasz számomra olyan, mint egy lelki megtisztulás. betegség utáni, kijózanodott állapot. szeretem a fehér tájat, a szánkózást, de ennyi elég volt. szeretném már látni a virágok bimbódzását, a madarak csicsergését, a szüntelen napsütést, azt, hogy végre felvehetem a fél nyitott fekete topánkámat és a klassz rövid ujjú felsőimet. szeretnék én is kicsit éledezni, új erőre kapni. ebben a pár hónapban nagyon bezárkóztam, eltunyultam. kell egy kis pörgés, bizsergés. jó lenne biciklizni, fotózni a naplementét és a virágokat, feküdni a fűben, bámulni a vattacukor nagyságú felhőket, buborékot fúni, szaladgálni. ♥
a virágos képet tavaly tavasszal készítettem. a portrét magamról pedig ma. kicsit bohóckodtam a hajvasalóval.
mint minden hétfő, ez is nagyon nehezen indult. bármennyire is hihetetlen, de két nap későn kelése teljesen berögzítette bennem a tudatot, hogy nem tudok ki kászkálódani az ágyból. 6:10-kor még morogtam, mint valami medve, de aztán erőt vettem magamon. hál istennek ma nem volt az a vad hideg, bár a lucskos, latyakos hómaradványok nem helyettesítették ezt az örömöt. írtam egy irodalom témazárót, és írás közben úgy megfájdult a jobb csuklómon lévő kis bütyök, hogy csak na. ha kicsit írok és jobban rányomom még most is. ojeee. földrajzból is írtam, bár az lehetett volna jobb is...holnap matek témazárót írok. fincsi mi? amúgy ennek a napnak is sok értelme volt. ja de várjunk! évfolyamtársamtól kaptam egy tábla milka csokit. hazafele legalább nem unatkoztam.
Egy nagyon jó barátnak! :))
pár hetes kreálmány :)
