Sziasztok kedveseim! Mint
említettem (nem is egyszer) a hétvégémet Budapesten, Zsófinál töltöttem.
Ma háromnegyed 3 tájékán érkeztem haza. Erről a pár mapról
szeretnék kicsit mesélni. Pénteken, ahogy befutott a vonatom, Zsófi már
tárt karokkal várt engem. Busszal-villamossal haza is robogtunk. Nos, a
busz már olyan állapotba volt és olyan hang effekteket bocsátott ki,
hogy azt hittem, szétszakad alattunk. De megnyugtatott Zsófi, hogy ez
teljesen normális. Mindenesetre vicces volt. Mondjuk a villamosan sem unatkoztunk, kattintottunk néhány képet: (Igaz, ezek már este készültek)
Házukhoz érve lepakoltam, kereszt anyuval váltottam pár szót, Bencét és Csongit is megszeretgettem, ettünk finom levest meg pogácsát, majd hatalmas solo kártyacsatás, nevetős, zene hallgatós elfoglaltság után a Vörösmarty tér felé vettünk utunkat, a karácsonyi vásárra. Csodaszép volt! A hatalmas karácsonyfa a tér közepén, a kirakodós standok, a fények, az illatok, a rengeteg ember igazán hangulatfokozó volt. Az árakat nem frosztliznám, eléggé horrorisztikusak, de azért egy nyakláncot és egy pohár forró csokit nem tudtam megállni. A forró csokitól nem dobtam hátast, de legalább felmelegített.
Zsófi egy csinos kis bögrét és egy jópofa kitűzőt vásárolt magának. A bögrét utólag megbántam, hogy nem vettem meg magamnak én is.
Szombaton főleg a lustálkodásé volt a főszerep. Reggelire csinált Zsófi szalonnás-sajtos rántottát és finom almás-fahéjas teát szürcsöltünk. Utána megláttam a DVD-i között egy Bleach DVD-t és pattogtam, hogy nézzük meg azt a négy részt. Az első négy rész volt az. Régebben elkezdtem nézni, csak valamilyen oknál fogva abbahagytam, de most újra elkezdem. Inuyashát is néztünk, meg valami bugyuta mesécskét is, amin jókat mosolyogtunk. Nagy nehezen összekapartuk magunkat és elmentünk az Allee-ba. Ott vettem egy gyönyörű csipkés felsőt, de itthon próbáltam fel és túl nagy lett. Miért nem próbáltam fel, én bolond...Na mindegy, egyéni szocprobléma. Utána visszadöcögtünk, ugyanis Zsófinak koncertre kellett menni. Én addig rajzolgattam, a kinti fényeket próbáltam fotózni majd a fiúkkal elkezdtünk nézni egy filmet. Ma délelőtt összepakoltam, ettünk és utána megnéztük keresztapum munkahelyét, benéztünk a Müllerbe, majd mekiztünk egyet. Jóllakottan elbuszoztunk a Keletiig, majd nagy ölelések után elbúcsúztunk. A vonatút meglepő módon hamar eltelt, nem volt semmi gond. Mindent összevetve nagyon jól éreztem magam, Pest (néhány hibáit eltekintve) nagyszerű város, ellettem volna több napot is. Remélem minél hamarabb visszatérek majd hozzájuk.
