Kettős érzés.

Nagy nehezen, de befutott Zsófi busza fél 4-kor. Elmentünk érte, ettünk egy finom fagylaltot, majd bementünk a teszkóba. Vettünk tenger gyümölcseit, ugyanis én még sohasem ettem és Zsófi nagyon áradozott róla, hogy milyen finom. Itthon anya meg is csinálta lecsós alappal, tésztával. Nagyon finom volt! Nem mondom, hogy mindennap ennék, de ízlett és kellemeset csalódtam. Este Jászberénybe mentünk apáékkal együtt, Jász-napok alkalmával. Ittunk 1 liter mojitot és égetett cukrot majszoltunk, sokat nevettünk. Tegnap itt volt évfolyamtárs jó barátunk, majd este megint Berénybe mentünk, ezúttal Rúzsa Magdi koncertre. Ma pedig kártyáztunk, zenéket hallgattunk, majd a fél 6-os vonattal haza is ment. Mondhatni villámlátogatás volt, de nagyon örülök, hogy itt volt.♥ A cím pedig, nos...Július 1-én kiköltöznek Németországba...Nem biztos, hogy örökre kint maradnak, de ha minden jól megy és összejönnek a dolgok, akkor igen. (Ennek a háttér okát nem boncolgatnám, bocsi). És itt jön a kettős érzés: Örülök, hogy adott ez a lehetőség és így elérhetik azt, amire vágynak, viszont szomorú vagyok, hiszen mégiscsak az unokatestvérem és egyben legjobb barátnőm is. Megmondom őszintén, mikor először hallottam a hírt, rögtön elbőgtem magam. Mostanra kicsit lenyugodtam, logikusan átgondoltam a helyzetet. Nem tudom legközelebb mikor fogom újra látni, remélem minél hamarabb. De megbeszéltük, hogy néha ő is lejön, meg én is felutazok. Úgy sem voltam még Németországban. Lényeg a lényeg, hogy érzékenyen érintett és rossz kedvem van, de azért szívből remélem nekik a legjobbakat!♥

Az elmúlt napok emlékére!