2014 Tavaszi MondoCon-Élménybeszámoló

Április 26-án és 27-én Budapesten, a Hungexpo területén töltöttük az időt barátaimmal. Szombaton, a fél 9-es vonattal indultunk útnak, majd lepakoltunk a szálláson (igen, ott aludtunk *-*), átöltöztem, majd vissza indultunk a conig. Eleinte kicsit hűvös volt, féltettem is a hasam, hogy kint van és jól megfázok, de később szerencsére melegedett a légkör. Élmény volt Katarinaként mászkálni és igen meglepődtem, hiszen nagyon sokszor állítottak meg fotóért. Be se értem a con területére, már akkor, a parkolóban megállítottak. Volt, aki kiáltva rohant oda hozzám hogy: "Katarinaaaa" majd készítették velem a közös képet. Mindenki hihetetlenül aranyos és közvetlen volt, sok jóleső szót és pillantást zsebelhettem be. 

Természetesen én is vadásztam a szép jelmezekre, találtam is néhány LOL-os embert, akikkel muszáj volt képet készíteni :) Emellett rengeteget hülyéskedtünk, nevettünk. Szegény barátaimnak kellett vinniük a táskámat és a fényképezőgépemet, de annak se lett volna sok értelme, hogy 15 percenként le-meg visszavarázsolni a karomra... :) Úgyhogy nagy ölelés nekik. 

Nem gondoltam volna, hogy a második beöltözésemnek ekkora sikere lesz és ennyien megdicsérnek majd. Facebook-on rám írt egy lány, aki elküldte a velem készített közös képét, majd írta hogy én voltam a kedvence és nagyon tetszett a ruhám.. Kis aranyos♥ :')

Fél 8 tájékán összetereltük a csapatot és együtt mentünk a szállásra. Rögtön levettem a parókát, meg a ruháimat, majd kicsit ettünk és pihentünk, hiszen egész nap mászkáltunk, úgyhogy kellemesen elfáradtunk. Természetesen aludni nem sokat aludtunk, a szállás hangulatáról főként a fiúk gondoskodtak, akik egészen reggelig nyomatták a bulit. Én nem vagyok az az ivós fajta és nem is akkor szerettem volna elkezdeni, úgyhogy átnéztem a másik szobába, mondhatni az volt a csendes szoba, ott gitározgattunk, beszélgettünk a többiekkel, majd olyan 1 óra körül próbáltam elaludni, több-kevesebb sikerrel. Persze még jó párszor felébredtem és olyan 4 óra alvás után felkeltem. Összepakoltunk, még kicsit ténferegtünk majd fél 10-kor visszamentünk a conra. Eléggé nyűgösek és fáradtak voltunk, néhány órát voltunk majd 1-2 óra felé indultunk haza. 

Egyébként a többiek is nagyon aranyosak voltak, nem volt semmi probléma, jól érezte magát mindenki :) Kipróbáltuk ezt is. Sajnos a nyári 1 napos lesz, viszont szerintem akkor is ott alszunk, esetleg másnap beülünk egy filmre, vagy csak császkálunk a városban.

Képáradat:

Bolondjaim♥ :D

Annie :3

Caitlyn és Maffia Jinx

Gasai Yuno ^^

Epic Jinx cosplay *-*

Kedvenc közös képem a másik Katarinával :)

Közelebbi fotó szerény személyemről

Mindenki megérdemel valakit

Az elmúlt időszakban egyre inkább azt érzem, hogy szükségem lenne valakire. Eddig valahogy nem zavart a dolog, vígan elvoltam, viszont motoszkál bennem a kíváncsiság és egyszerűen csak jó lenne, ha mellettem lenne valaki. Viszont egyre valószínűtlenebbnek látom azt, hogy a szerelem fuvallata mostanság simítsa végig az arcom. Vagyis, inkább azt hogy nem ezen a vidéken. Ami nem baj, csak azt érzem, hogy még várnom kell egy jó darabig. Egyébként belegondolva egy kicsit megijedtem saját magamtól, hiszen én még nem éltem át az elutasítás fájdalmát, viszont én már adtam ebből néhány adagot... Nyilván nem jó szájízzel mondtam ki a fájó szavakat, de nem tehetek arról, hogy akikkel eddig összesodort az élet, nem az én eseteim. Igazából, nem is tudom igazán ki lenne jó a számomra. De ha találkozok vele, úgyis érezni fogom. 

Sokan mondták már, hogy válogatós vagyok. Hogy nekem senki sem jó. Hogy mindjárt 17 éves vagyok és milyen dolog, hogy még nem csókolóztam. Ezekre a dolgokra igazából nem tudok mit mondani, az én döntésem az, hogy kinek viszonozom az érzéseimet. Nem állok össze minden jött-menttel és szerintem a mostani világban különösen fontos, hogy odafigyeljen az ember, hiszen annyi mocsok, szemét lelkivilággal megáldott egyed él, hogy megszámolni sem lehet. 

Igen, fáj egy kicsit, hogy körülöttem boldog szerelmespárokat látok. Hogy facebook-on görgetve mindenki kapcsolatban van. Hogy a legtöbb szám is erről szól. Illetve, hogy a jelenleg nézett sorozatomban is szerves részét képezi a szerelem. (Akkor minek nézem? Mert maga a történet érdekel) Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek erről siránkozom, vagy hogy több doboz csokoládét tömök magamba, miközben hősszerelmes filmeket nézek és a képernyőhöz vágom a zsebkendős dobozt. Csupán megfordul a fejembe, a milyen lenne...? kérdés. 

Mindenesetre hű maradok szokásaimhoz. Talán sok elvárásom van. Talán főiskolán talál rám a szerelem. Vagy a nyáron. Igazából fölösleges izgatni magam, hiszen sorsom forgatókönyvét nem ismerem. Bízom abban, hogy olykor antiszocializálódásra alkalmas lelkivilágom társra lel majd. Hiszen mindenki megérdemli azt, hogy valakivel boldog legyen.

Nyuszkó napra

Mivel már holnap nem leszek gépközelben, ezért ebben a bejegyzésben szeretnék minden kedves olvasómnak nagyon kellemes húsvéti ünnepeket kívánni! ^-^ 
Mi ilyenkor mindig mamáékhoz megyünk és ott is alszunk, aztán hétfőn összegyűlik a rokonság és megy a dínom-dánom. A kiszáradás veszélye úgy érzem idén sem fog fenyegetni. (mármint locsolkodás terén, nehogy valaki félreértse..) Viszont a felesleges kilók megszaporodása annál inkább.. Kicsit vissza kell fognom magam, hiszen jövőhéten con és a cosplay-ben kint lesz a hasam és nem kéne még jobban növeszteni. De ilyenkor ki tud ellenállni a finom falatoknak? (mondjuk én sohasem) 

Idén elhatároztam, hogy hű társamat, Nikit (fényképezőmet) is magammal viszem és egy-két húsvéti pillanattal is bővítem fotós repertoáromat. Valahogy eddig sohasem fotóztam húsvétkor, nem tudom miért...

Lényeg a lényeg, remélem jól telnek majd az ünnepek és nem raktok szögesdrótot a kapura... :D

Apró szösszenet

Tegnap, ahogy kint ültem a kertben és Ady Endre munkásságát igyekeztem agyamba szívni, elkezdett megfogalmazódni bennem egy kis versféle, majd megálltam és elkezdtem folytatni. Régen írtam, de gondoltam megosztom veletek:

 
Lágy, tavaszi szellő simítja arcom,
fejem a lehulló sziromrengetegbe hajtom.
A dongók játszi könnyedséggel repülnek mellettem,
a lemenő nap fénye világít felettem.

Csend ül a zsongó tájra,
fátyolként borul rá a világra.
Lelkemnek megnyugvás ez a kép,
ahogy a természet nyugovóra kél.

                                                                                                          Emi, 2014. 04. 08.

~

Amióta nem írtam, beköszöntött az igazi tavasz :) Igaz, a reggelek még kicsit csípősek tudnak lenni, viszont élmény hazafelé úgy sétálni, hogy melegít a nap, illatoznak a gyümölcsfák és zenélnek a madarak. Hordhatom a kedvenc barna bőrdzsekimet, a vékonyabb türkizkék nadrágomat és a kedvenc cipőimet. 

A tavaszi MondoCon-ig még egy hónapot várni kell, de már teljesen be vagyok zsongva. A cosplay miatt is, a hangulatáért, az emberekért és magáért az ottlétért. Ráadásul most mind a két nap ott leszünk, tehát ott is alszunk! ^^ Így azért izgalmasabb a dolog és kíváncsi vagyok a vasárnapi légkörre is. Meg minél többet vagyunk ott, annál jobb♥ Tesztelgettem egy kicsit a parókát illetve a karakterhez illő sminket (esszéírás helyett, hát honne) és szerintem jó lesz. A ruha nem ez lesz, csak felkaptam valami hasonlót. Ah olyan kíváncsi leszek a teljes összképre! Fegyverekkel, bőrdzsekivel, csukló-lábszár páncéllal mindennel.

A pofavágást még gyakorolnom kell, hiszen Katarinához agresszívabb, gonoszabb tekintet párosul. Próbáltam a képen komolyabb képet vágni, nos nem igazán jött össze~ De örülök hogy még a paróka bírja (hiszen nem a legjobb minőség és már sok szál kihullott belőle)  

Remélem jól vagytok és nagyon kellemes hétvégét kívánok nektek! :)

Apró örömök az életben :)

A múlthéten ahogy hazaértem és bementem bátyám szobájába, megláttam, hogy egy régi típusú fényképezőgép pihen az asztalán. Megörültem neki, hiszen gondoltam hogy nekem szánta és ahogy közelebbről megvizsgáltam, rájöttem, hogy egy tükörreflexes gépről van szó, ami akkoriban elég értékes és komoly dolognak számított. Egy ismerőse neki adta, mert nem használja. Szegénykém eléggé el van hanyagolva: karcos a lencse és belül zörög a kosztól.. Viszont szívesen használnám, remélem meg lehet csinálni.

Több bloggerinánál olvastam, hogy a KIK-ban sok aranyos tavaszi, húsvéti kiegészítő van, potom összegekért. Szombat reggel Jászberényben jártunk, úgyhogy gyorsan el is néztem arra. Tényleg nagyon sok minden van, főként pasztell árnyalatokban. Még ha nem is vesz semmit az ember, maga a nézelődés is szemet gyönyörködted. De természetesen hazajött velem néhány apróság :)

A képen szereplő tárgyak 290 forintba kerültek. A nyuszi tökéletes dekorációs elemet foglal el a polcomon és a színe pont passzol a szobámba. Oké, a szőlőzsírt először a csomagolásért hoztam el, mert nagyon szeretem a baglyokat és annyira kis kedves. De magának a terméknek iszonyú jó illata van (anya szerint túl édes és mű) de engem vattacukorra emlékeztet.. :) A kis duci bagolyka a tévém tetején kapott helyet, a gyönyörű rózsás karkötő pedig bármilyen egyszerű szettet feldob, annyira kis finom és elegáns. 

Ezt a képet pedig tumblin találtam, de olyan édes hogy muszáj volt megosztanom nektek.. :) Remélem jól vagytok és örültök a jó időnek, itt gyönyörűen süt a nap, lehet tekerek néhány kört a biciklimmel :)

Szalagavató 2014

Sziasztok! Ma egy terjedelmes bejegyzéssel készülök, tele rengeteg képpel.

Február 28-án, pénteken volt a szalagavatónk. Iskolánkban az a szokás, hogy 11-be táncolunk a végzősök tiszteletére, ők csak megnézik illetve megkapják a szalagot. A pénteki napunk a következő volt. 11-re mentünk, elpróbáltuk a keringőt ruhában, majd fél 1-re jöttek a szüleink, hozzátartozóink a főpróbára, ahol megnézhették a műsort. A keringővel nyitottuk, majd jött az osztálytáncunk (charleston-hip hop műfajban; a zene felénél lefutottunk a paravánok mögé és gyorsan átöltöztünk a hip hop ruhába) és végül az évfolyamdal. 3 órakor jöttek a 13 C-s és a 12 A-s osztály, akiknek szintén előadtuk az egészet, majd este 6-kor jött a B és a D osztály és ugyanezt eljátszottuk, szóval 3x adtuk elő a komplett műsort. Keringőruhába 6-szor voltunk, hiszen a műsor után volt egy zárókeringő, ami után felkérhettük a végzősöket illetve a szüleinket egy táncra, szóval rengetegszer öltözködtünk. 

A táncokat nagyon élveztem, főleg az utolsót, mert az a két osztály, akik akkor néztek minket, nagyon aranyos volt; a keringőbe háromszor is beletapsoltak, a végén felálltak, sikongattak és szegfűket dobáltak, amiből egyet haza is hoztam :) 
Rengeteget próbáltunk, sokszor már a hátunk közepére kívántuk, de szerintem megérte, mindenki gratulált nekünk és a felvételeket visszanézve szerintem is jól sikerült. A sok öltözködés ellenére hatalmas élmény volt abban a habcsók ruhában lejteni, illetve a hajamtól is oda-vissza voltam :) Gyönyörűen megcsinálta a fodrász és olyan tartósan, hogy még most is göndör, pedig az enyém nap végére ki szokta rúgni. Na meg a charleston ruha is egy élmény volt :) Tollas fejdísz, kis kesztyű, fodros, köves ruha, tiszta Gatsby feeling :)) Emlékezetes nap marad, az biztos. Meg szerintem összehozta az osztályt. Hiányérzetem lesz a sok táncpróba nélkül..

Anyáék is annyira aranyosak voltak, rengetegszer megdicsértek és legalább ötször újranézték a fotókat. Örülök, hogy éltem ezzel a lehetőséggel és mindenben szerepet vállaltam. Bántam volna, ha kibúvókat kerestem volna.

Így néztem ki :) Imádom ezt a ruhát, mikor először megláttam, nem is kerestem tovább. Megtaláltam, felpróbáltam, megszerettem. Még hogy nincs első látásra szerelem, chh... :D

Heni barátnőmmel ^^ Milyen hasonló volt a ruhánk, tök jó :) Gyönyörű volt nagyon :) Barátja is biztos nagyon örült neki :)

Kedves táncpartneremet sem hagyom ki :) Nagy köszönetet érdemel, amiért elvállalta a táncot és kibírta a bénaságaimat :D Anyáék szerint ügyesek voltunk, úgyhogy nem volt gond :D

Zsófinak is nagy puszi amiért leutazott, sok fotót csinált és itt volt velem ^^♥

És ez volt a charleston rucink :D Jó volt ebben parádézni. Kár hogy aznap vissza is kellett adni még hétvégén ellettem volna benne.

Néhány bónusz kép: