2013. június 20., csütörtök

2013. június 19., szerda

Life happens .

Elkezdődött a nyár, zajlik az élet. Tegnap eljutottam a strandra egy osztálytárs barátnőmmel. Jól éreztük magunkat, sokat nevettünk, beszélgettünk. Csak sajnos idióta vadbarom voltam és nem vittem naptejet és sikerült szarrá égnem ^-^ De úgy igazán. Olyan a hátam, vállam, mellkasom, arcom, mint egy paradicsom. Csudiszép, hidd el! Igaz, hogy annyira fáj, hogy pólót nem tudok húzni, de se gáz... Azért jól éreztük magunkat!

A másik dolog.. Ha minden jól megy, holnap jön Zsófi! *-* Április 6-án láttam őt utoljára, szóval ideje lesz a találkozónak. Pláne, hogy egy ideig nem fogom látni, mert huzamosabb ideig kint fognak tartózkodni Németországban, szóval... De addig is kiélvezzük ezt az időt, amit majd együtt töltünk♥ Tervbe van, hogy elmegyünk moziba és megnézzük A nagy Gatsby-t, amire nagyon kíváncsi vagyok! Lesz róla ajánló, vélemény morzsák, úgyhogy tessék majd sasolni. 

Most pedig kicsutakolom a szobám, ugyanis ha vendéget fogadok kicsiny szobámba, valahogy nézzen is ki. Rend az viszonylag megvan, csak kicsit porszívózni meg törölgetni kellene. Istenem, de utálom. Tudom, rettentő lusta vagyok ilyen szempontból, de na... Ki szereti csinálni? Lényeg a lényeg, hogy most megyek és megmozdulok. Még jelentkezem a héten!



                       Csók :* 

2013. június 14., péntek

Viszlát 10-ik évfolyam!

Az elmúlt néhány hétben azt hittem, sohasem érkezik el ez a pillanat. Ma volt az utolsó nap. Egy kicsit mindig meglep, hogy egy-egy év milyen hosszúnak tűnik, de mégis hamar eltelik. A gimnáziumi élet felén 'túl vagyok.' Kicsit ijesztő, de persze nagyon vártam a nyarat és a pihenést, úgyhogy egyelőre nem bánom. Ma és tegnap csak 4 óránk volt megtartva, így ennek örömére tegnap beültünk a lányokkal a gyros bárba, ami az iskolától szinte egy köpésnyire van. Isteni finom gyros táluk van!♥ 
A mai nap pedig megnéztünk egy érdekes, kicsit abszurd, de elgondolkodtató filmet, melynek a címe: A pillangó hatás (Butterfly effect). Amikor a tartalmát olvastam, fintorogtam és húztam a számat, de a film közepén kezdett érdekessé válni és megfogott. 12-es karikát kapott, amit kicsit kevésnek vélek. Psziho-thrillernek mondanám, szóval nem egy leányálom. Egyszer mindenképpen nézzétek meg.

Lényeg a lényeg, hogy minden kedves olvasómnak nagyon kellemes nyarat és jó időtöltést kívánok! Egyetek sok epret, dinnyét, fagyit, főtt kukoricát, strandoljatok, nevessetek, fotózzatok, pihenjetek, utazzatok meg mi egyéb. Persze nyáron sem áll meg a blog, remélem minél több helyre eljutok és sok érdekességet tudok csinálni, amiről majd be is számolok. 

Pusszantás! :*

2013. június 8., szombat

A gyermeki szív a legtisztább

A mai késő délutánomat néhány gyermek társaságában töltöttem. A barátnőm szomszédjában voltunk, ahol megnéztük a kis kecskét és a három gyönyörű nyulaikat, ahová az utcabéli gyerekek is eljöttek. Ahogyan fogócskáztak, játszadoztak, nevetgéltek, az én szám is mosolyra húzódott. Visszaemlékeztem arra az időre, amikor én voltam 7-8 éves és ilyen önfeledten játszottam. Hiányzik a régi gyermekkor. Olyankor nem számított senki. Nem számított, hogy a másiknak éppen milyen márkás cipője, ruhája van, vagy hogy a haja hogy néz ki, milyen menő technikai kütyükkel rendelkezik. A gyerekek nem néznek tükörbe. Számukra csak a játék és a rengeteg álmodozás létezik. Az ő lelkük még nincs tele féltékenységgel, gyűlölettel, utálattal, undorral. Számukra nincsen műmosoly, nem hordanak álarcot. Ha fáj valamijük, elsírják magukat, kimutatják. Ha segítség kell nekik, nem haboznak, rögtön szólnak. Ha jó kedvük van, nevetnek, kacagnak, amennyit tudnak. Kíváncsiak, minden érdeklik őket. 

Még ha testileg nem, de lelkileg jó lenne örökké gyermek maradni. Fittyet hányni a világra, nem törődni semmivel, örökké buborékot fújni, vattacukrot enni, homokvárat építeni, álmokat kergetni, pillangót fogni, tiszta szívből nevetni, sírni, ha fáj. Vártam, hogy idősödjek, vártam, hogy én is kamasz legyek, de tudjátok mit? Jobb volt régen. Sokkal. 

Forever young.

Hajacska ~

Sziasztok! Mint említettem, ma megjártam a fodrászatot. Az egész hajamból lett vágatva, kicsit egységesebbek lettek a tincsek, mert előtte eléggé tépettes, össze-vissza álló volt, plusz fokozatosan menetes, oldal frufrum lett ééés élénkebb, csokis-kávés barna színe lett^^

Kicsit még szokni kell a fazont, de szerintem jó lett :) Elöl kicsit rövidebb lett, de muszáj volt ennyit levágatni, hiába, hogy növesztem. Tervezem kipróbálni a ricinusolajat, mindenkinél azt hallom, hogy az milyen jó és eredményes. Úgy is nem sokára itt a szünet, lesz időm pepecselni. Ja és ez a 200-ik bejegyzésem, ami azért elég szép teljesítmény :) És mellé 22521 oldalmegjelenítés, amit nagyon szépen köszönök nektek!♥

Ha valakit érdekel a színező termék, amit használtam: Palette Color Shampoo Közép-barna illetve Kávé barna színek keveréke

 Itt pedig egy cuki, lefelé néző, emo-feelingre hajazó képet láthattok. Itt a haj színét szerettem volna konstatálni.

2013. június 6., csütörtök

Program powa!

Péntek: Osztálykirándulás! Amit azóta sikerült KICSIT pozitívabban felfognom, bár az időjárás kajánul elvigyorodva úgy gondolja, hogy inkább záporokat és csúnya, fekete felhőket küld nekünk, de remélem ez nem fogja akadályozni a jókedvet. Csinálok sok-sok fotót, ami tőlem ugye elvárható, úgyhogy fényképes beszámolóval jövök Gyöngyösről, Parádról, a recski kényszermunkatáborról (...) és az Ilona-völgyi vízesésről. Nem rég vásároltunk néhány apróságot apával, úgyhogy lassan be is pakolok.

Szombat: Fodrászat! Elég régen voltam, most már nagyon érett a dolog. A frufrummal kapcsolatban drasztikus változtatásokra van szükség. A pontos fazonját még nem tudom, 2 fajta típus között örlődöm, addigra majd megálmodom. Ezen kívül be lesz színeztetve (csokoládé barnára mmm♥) csak hogy kicsit élénkebb legyen a színe :) Plusz a végéből sem ártana picit vágatni, mert töredezik. De csak nagyon minimálisat, mert növesztem! Ha szeretnétek, mutatok róla képet. (De ha nem, akkor is rakok fel muhahahaha.)

2013. június 4., kedd

Vigyázat, negativitási veszély!

Haha.
A mai nap olyan semmilyen volt. Reggel még nehezebben másztam ki az ágyból és még lassabban készültem el, mint általában. Kiérve az udvarunkra mérgelődve konstatáltam, hogy bizony hűvös van, így a blézerem nem lesz elég, usgyi vissza a kabátomért. Az első két óra hamar eltelt, unalmas volt. Utána jött a "szenvedés". Tiszteletben tartom a megemlékezés értékét, de 2 órás műsort lenyomni egy kicsit túlzás nem? Főleg úgy, hogy közben egy ember nagyságú táblát kell tartanod, amin egy félmeztelen nő virít és nem csodálkozni, hogy a közönség soraiból jó néhányan mutogatnak és nevetnek [vármegyék voltak a táblákon, az enyém volt Sáros, nem értem az összefüggést, hogy miért ilyen képet raktak rá, de szerintem nem is akarom tudni...] Utána a derekamat, talpaimat nem éreztem, hazafele majd elaludtam, közben a legapróbb bolondságokon is szakadtam a nevetéstől. Fáradság, te kurva. 
Hazaérve ittam egy bögre zöld teát, mert az köztudottan élénkíti a concentrációt, de egyelőre nem tapasztalok változást. 

A mai nap még el kellene pakolni, ugyanis ismét sikerült horribilis állapotot kialakítani kicsiny szobámba. Tegnap még minden szép és jó volt. Azért tudok valamit, nem? 
Irodalmat is kellene tanulni, ugyanis csütörtökön beindul a nagy felelés, Kölcsey és Vörösmarty összes tanult verséből és életéből és én még semmit sem tudok.. 

Pénteken osztálykirándulás, ami máshogy fog alakulni, mint ahogyan terveztük, ugyanis a szálláshelyünket elárasztotta a víz (azért a víz az úr!!) így a kétnapos kiruccanásból egy lesz. És végül hova megyünk? Parádra, Gyöngyösre, ahol már kismilliószor jártam. Ráadásul múzeumokba meg valami kényszermunka táborba. Ójeah♥ 

Lehet inkább most jobban járnék, ha az ágyikómat választanám és nem sanyargatnám a jó népet a rizsámmal, de muszáj lesz aktivizálni magam. Most pedig igényesen, szentimentálisan fogom magam és megmozdítom a picshámat fenekemet.