2010. május 14., péntek

A volt hörcsögöm...


Haliii!

Ebben a bejegyzésben a hörimről fogok egy kicsit írni, akit nagyon szerettem. :'(

A kezdetektől...(2008. Június eleje)

Mindig is szerettem volna egy hörcsögöt, ezért anyáékat rábeszéltem anyáékat. Úgy gondoltam, h ne legyen egyedül, ezért kettő hörcsögöt vettem. Ami nagy hiba volt...Ugyanis egyneműeket vettem (kettő nőstényt). Azt hittem h jool meglesznek, de nem így történt. Úgy egy hónapig elvoltak, játszadoztak, elvoltak. Ám egy hónap után nem találtam az egyiküket (Szotyit), és elkezdtem túrni a forgácsban. A sarokban éreztem vmi szőrösséget, és ott volt...Ám nem valami szép látvány tárult elém. Ugyanis tiszta vér volt, és a szemeiből is "kimúlt" a fény...Nagyon megijedtem akkor, és sírtam is miatta. El temettük a hátsó kertbe. Utána olvastam utána, h egyneműeket nem szabad párban tartani. Azt hittem, h az egyedül maradt höri unatkozni fog, de kifejezetten élvezte az egyedüllétet. Úgyhogy őt továbbra is etettem, gondoztam, simogattam. Vettem neki egy rózsaszín kis gurulókát, amiben mindig futkározott a házban. Nagyon mókás volt :] Amikor joo idő volt, kivittem a kertbe, hagy bóklásszon. Szóval nagyon joo kis "társam" volt. Azután eltelt egy év, másfél év, majdnem kettő év. A Dzsungáriai törpehörcsögök max. kettő évig élnek. Az utolsó napokban már tényleg lehetett rajta látni a változásokat. Lassabb volt, egyre több időt töltött alvással. (Pedig előtte mindig futkározott, és játszadozott.) Alig evett, és ivott. És egyik reggel, amikor benéztem hozzá, láttam, h összevolt gömbölyödve, és nem mozgott a melkhasa. Vagyis nem lélegzett...Annyira nem voltam kiborulva, mint amire számítottam. Előtte tudtam, h nemsokára itt a vég neki. De azért el voltam keseredve, ami érthető is ilyen helyzetben. De azért szép kort megélt, és sok örömöt szerzett nekem :)


Nyugodj békében, Zsömi! <3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése