ezt is megéltük. leesett az első hó. tegnap mikor vártam a vonatra, már kicsit szállingózott, de mikor hazaértem, akkor kezdett ám igazán szakadni. reggelre szép, vastag réteg lett. bár most szomorúan tapasztalom, hogy kezd olvadni. remélem teljesen nem tűnik el. de még eshet :)
úgy tűnik engem is elkapott ez a fránya vírus. a mai nap majd szét szakadt a fejem, két percenként nyúltam zsepiért, kapar a torkom. mármint, még most is. rettenetesen rossz. remélem azért karácsonyig rendbe jövök. és még holnap-holnapután is be kell menni. nagyon jó. úgyhogy most teázgatok, pihenek, de holnap is be megyek. nincs kedvem pótolni. vagy ki tudja. majd meglátjuk.
És íme hölgyeim és uraim ez az élet,
mitől lassan nem várhatunk semmi szépet.
Mindenki álarc mögé bújva mondja a szöveget,
a berögzött, valótlan szerepet.
Tehetnénk ellene de senki sem mozdul,
inkább az áradat felé fordul.
Tehát ember, lépj ki a szürke homályból,
küldj egy kis szeretetet életed lerombolt porából!
Csak menj és haladj e világban,
de ne feledd: nem mindegy milyen irányban.
By: Emiii. 2011. 12. 10.
miután anyáék megjöttek a nagy bevásárlásból, mondták hogy vendégek jönnek (apa munkatársa, felesége és a kislánya) amikor utoljára láttam a kisleányzót, 3 éves volt. mostanra már 6 lett. eleinte csak félve pislantott körül a szobában, szégyenlős volt és nem evett semmit. utána felajánlottam, hogy kihozom pár plüssjátékomat meg a legóimat. ennek megörült és később már nagyon eleven lett. mondta hogy szereti a Tom és Jerry-t meg Mister Bean-t. úgyhogy olyan részeket is megnéztünk. tetszett a hörcsögöm is, na meg a sok nyakláncom és fülbevalóm. nagyon aranyos kislány, jól érezte magát. ahogy csöndben festegetett hirtelen átsiklott a fejemben, hogy én milyen régen voltam 6 éves. hogy telik az idő. egész nap csak játszik, oviba van, éli a kis vidám életét. bezzeg nekünk mindennap újabb és újabb gondokkal kell megküzdeni. de ez az élet :)
a kép csak illusztráció.
ebbe a mocskos, ködös, hideg időben az embernek nem sok választási lehetősége van, hogy mivel üsse el az idejét. leginkább benti elfoglaltságot kell választani. én ma aludtam, ameddig bírtam. utána ettem, tévéztem, most pedig filmezek, csak félúton megszakadt úgyhogy várok..pedig be van töltve. még ilyet. holnap is hasonló lesz a felállás, némi (sok) tanulással megspékelve. de várom már a szünetet istenem. unom a sulit. mármint..a tanulós részét. de ez van, nem lehet megállni :)
Tudom, facebook-on már mindenki megosztotta eme nagyszerű hírt, ám nekem is ki kell írnom: december van. bár ez az első nap nem telt valami fényesen. tegnap voltunk az osztállyal Pesten. voltunk a láthatatlan kiállításon utána meg mozizni. nagyon vaciláltam hogy melyik filmre mennyek, és a többiek unszolására beültem a Paranormal Aktivity 3-ra. amit meg is bántam rendesen. első horrorfilmem (!) volt, úgyhogy képzelhetitek. nagyon ijesztő volt, de tényleg oO a film végén remegtem, izzadtam és forró volt az arcom. még a fiúk is féltek egy kicsit ahogy láttam. még mára se hevertem ki teljesen, pedig tudom hogy ez csak egy hülye film amin túl kell lépnem. remélem minél hamarabb elfelejtem. szóval ha nem vagy beedződve az ilyenekre, akkor nagyon nem ajánlom. és mivel 11-re értünk haza (éjfél lett mire lefeküdtem) mindenki ma olyan kába volt. és persze hogy egész nap a film volt a téma. úgyhogy ma tanulok, aztán pihizeek. lehet megnézek valami cuki mesét :3 hátha megnyugszom.
