nap mint nap az utcákon és a vonaton sokféle embert láttam. főleg a vonaton, amikor unatkozok, mindig megfigyelem a körülöttem lévőket. és megmondom őszintén, sokszor elborzadok. de persze az utcákon is ugyanez a helyzet. mindenki szívja a büdös cigarettát, lökdösődnek, óbégatnak és mi egyéb más. a kedvesség, a mosolygás mindenki arcáról lemosódott. mindenki siet a munkába, iskolába, és az élet apró szépségeit maguk mögött hagyva léptet a maguk kis útján. a szeretet lassan kihal az emberekből (tisztelet a kivételnek !) nem tudom, mi válthatja ki mindezeket, de hogy nem jó irányba terelődik a világ, az már biztos. az milyen viselkedés, hogy azért ócsárolom a kalauzt meg emelem fel a hangom, mert nem vettem bérletet és megbüntet a kalauz ? ez a természetes. ha voltál ilyen felelőtlen, akkor viseld a következményt. olcsó kis kifogásokkal pedig semmit nem érsz. pedig nem is mérgesen szóltak az illetőre. ő meg begurult és káromkodott. szépek vagyunk, mondhatom. nem mondom azt, hogy mindenkinek érjen fülig a szája és ugrándozzon, de legalább egy kis mosolyt erőltethetne az arcára, vagy legalább elnézőbb lehetne a másikkal. olyan nehéz ez ?
igen, a szobám kész káosz. akárcsak én. elpakolok, 2 nap múlva újra kupi lesz. talán így kell lennie. és ha én így érzem magam jól benne? megtalálok én mindent, én bajom. jó néha egy kis rendezetlenség :) csak a szülők nem nagyon örvendenek érte. rendezetten túl üresnek tűnne.
ez a hét is elég fárasztó volt, így már vártam a hétvégét. aludtam vagy fél 12-ig *.* és még mindig pizsiben lustálkodom. ez van, ma megtehetem. tegnap ének órán karácsonyi dalokat énekeltünk és én teljesen ráhangolódtam a varázsára. de még 5 hetet kell várni. bakker. de én is jelentkeztem az adventi műsorba énekelni. mondjuk az köztudott tény, hogy nem áldott meg a sors valami hiper-szuper ének tudással de szeretek énekelni és azt mondják hogy ez az adventi ünnepség nagyon szép szokott lenni. úgyhogy bizos jó lesz :) javítottam olaszbóól. ötösre feleltem. remélem most már nem fogok rontani. most már tudok szép tusvonalat húzni. az miért van, hogy ahányszor elpakolok a szobámban, 2 nap múlva ugyanolyan káosz keletkezik ? és miért van az, hogy mindig megfogadom magamnak, hogy időben elmegyek aludni, de mindig 11 sikeredik belőle és reggel olyan vagyok mint a félholt ? csupa értelmes kérdések..de valószínűleg nem fogok egyhamar rájönni ezek válaszára. tudom, néha kissé fárasztó és hülye vagyok...de így kell elfogadni.
amolyan helyzetjelentés. tegnap este barátnőkkel kutyát sétáltattunk, majd bejöttek hozzám. zenét hallgattunk, idióta sorozatokat szinkronizáltunk, finom vajas popcorn-t ettünk és jókat nevettünk. hiányzott már. ma pedig kicsit tanultam, majd elmentünk Szolnokra. kaptam egy csini csizmát, és egy púder rózsaszín kötött kardigánt :) szép és jó meleg. úgyhogy holnapra már tudom is hogy mibe megyek. olyan hamar eltelik ez a két nap hétvége, hogy ihajj.
rengeteg oldalon már a karácsonyi visszaszámlálást olvasom. de minek még ? 6 hét. az még nagyon sok. addig olyan sok minden történhet. meg csomó dolgozatot írunk. (javítani is kéne!) szóval szerintem még fölös :) de tény hogy várom. bár még nincsen karácsonyi hangulatom, megmondom őszintén.
unokatesómnak pedig üzenem hogy kitartás és nagyon-nagyon szeretem! ♥
...újra beindul a mókuskerék. szerintem hihetetlenül kevés volt ez az egy hét. de legalább tudtam fotózni, pihenni, aludni, gépezni. de ha felajánlanának még egy hetet, nem tiltakoznék. a tanulós részével jóformán csak ma kezdtem el foglalkozni, de igazából nem sokra jutottam. úgy voltam vele: ha már szünet, használjuk ki. Antigoné volt feladva kötelezőként, másfél óra alatt kivégeztem. és nem is volt olyan rossz :) ritkaság ez emberek. mondjuk nem ártana jobban ráfeküdni a tanulásnak, ugyanis javítani kell(ene). remélem összejön :))
